A Közép-magyarországi Régió illetékességébe tartozó adóalanyok közül 988 ezren önadózással, 269 ezren a munkáltatókon keresztül adtak számot 2008. évi jövedelmükről. Az újonnan bevezetett egyszerűsített bevallás lehetőségével 71 ezer fő élt, mely sikeresnek mondható.
Az adózók 3 082 milliárd Ft összevont jövedelmet vallottak, ami 13,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A magas dinamikát elsősorban a munkaviszonyból származó bérjövedelem 14,6 százalékos, valamint a nyugdíj 13,5 százalékos növekménye okozza. A jövedelemtömeg 71 százalékát az önadózók, 25 százalékát a nyilatkozók míg a maradék 4 százalékot az új bevallói körbe tartozók birtokolták.
A korábbi évekhez hasonlóan – 83 százalékos súlyaránnyal – 2008-ban is a munkaviszonyból származó bérjövedelem volt az összevont jövedelem meghatározó eleme. A bértömeg 2 555 milliárd Ft, amely 14,6 százalékkal haladta meg a 2007. évi értéket. A fajlagos bér 2 330 ezer Ft volt (havi szinten 194 ezer Ft), ez 10,4 százalékkal magasabb a 2007. évi értéknél, és 460 ezer Ft-tal meghaladja a 2008. évi országosan mutatkozó 1 870 ezer Ft éves átlagot. A régió munkavállalói nemcsak jobban kerestek az országos átlagnál, hanem a 2008/2007. évi bázisindex jelentősen meghaladta az éves infláció 6,1 százalékos mértékét is.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem legnagyobb tétele a progresszíven adózó vállalkozói kivét, melynek összegét évek óta a minimálbér változása határozza meg, valamint második éve csökkentően hat rá a 2007-ben bevezetett „minimum-adóalap” és „elvárt adó” intézménye. A létszámcsökkenésnek köszönhetően az egy főre jutó 841 ezer Ft 5,8 százalékkal meghaladja a 2007. évi értéket, a változás üteme ebben az évben is közelíti a minimálbér emelkedését.
Az egyéb jövedelmek összevont jövedelmen belüli 8,3 százalékos súlyaránya megegyezik az előző évivel, melynek háromnegyed részét a nyugdíj teszi ki. A Régióban 152 ezer nyugdíjas munkavállaló adóterhet nem viselő járandósága meghaladta a 194 milliárd Ft-ot; egy átlagos dolgozó nyugdíjas 1 277 ezer Ft éves nyugdíj jövedelmet ért el, ami havi szinten 106 ezer Ft járandóságot jelentett.
Az adóalanyok többségének jövedelme az átlagjövedelem – 2 371 ezer Ft – alatt volt. Az összevont jövedelmet vallók 65 százaléka 2 millió Ft alatti jövedelemmel rendelkezett és birtokolta a jövedelemtömeg 29 százalékát, személyenként 1 018 ezer Ft-ot. Az összes jövedelemtulajdonos – és ezen belül is a 2 millió Ft alatti jövedelemmel rendelkezők – között rendkívül magas a minimálbér alatti jövedelemmel (828 ezer Ft alatt) rendelkezők aránya.
A 2008. évi összevont adóalap adójának meghatározásához használt adótábla azonos a 2007. évivel: a 18 százalékos adókulcs sávhatára 1 millió 700 ezer Ft, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék. A kedvezmények és a csökkentő tételek figyelembe vételével kalkulált, összevont jövedelemtömegre vetített adóterhelés mértéke 21,9 százalék, mely 2007. évhez viszonyítva 7 tized százalékponttal emelkedett.
Az összevont jövedelmek utáni számított adó összege 812,1 milliárd Ft volt, 16 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi. A 2007-2008. évek közötti dinamika magasabb, mint a jövedelemnövekedést jellemző bázisindex, mely jelzi, hogy a jövedelmek jelentős része átkerült a magasabb adókulcsú sávokba. A legnagyobb adócsökkentési lehetőség 2008-ban is az adójóváírás volt, melyet az egy évvel korábbinál 98 ezer fővel többen, 802 ezer alkalmazott tudott érvényesíteni, átlagosan 88 ezer Ft-ot, összességében 71 milliárd Ft-ot. Az adóterhet nem viselő járandóságok levonható adója a nyugdíjak tömegének növekedése és a külföldi jövedelemmel rendelkezők számának bővülése miatt 18 százalékkal nőtt. A még meglévő egyéb kedvezmények összege 2008-ban tovább mérséklődött. Az előző évhez hasonlóan 2008-ban is az összevont jövedelemmel rendelkezők 16 százaléka, 202 ezer fő „nullázta” adókötelezettségét adókedvezmények által.
Összevonás alá nem eső, elkülönülten adózó jövedelmet 123 ezer adóalany vallott. Az előző évhez viszonyítva a jövedelem tömege 160 milliárd Ft-tal esett vissza, fajlagos értéke 3 165 ezer Ft-ról 2 593 ezer Ft-ra csökkent. Ez a tendencia sok év távlatában is rendhagyónak mondható, mely elsősorban két gyökeres törvényi módosításnak tudható be. A változás elsődleges oka az ingatlan átruházásból származó jövedelem adózásának átalakítása, miszerint a korábbi 15 évről 5 évre csökkent a földhivatali nyilvántartásban lakás vagy lakóház megnevezéssel szereplő ingatlan értékesítésnél keletkező jövedelem adóköteles időszaka. A változás hatására a lakásértékesítésből származó adóköteles jövedelem 135 milliárd Ft-ról 33 milliárd Ft-ra csökkent. A jövedelemcsökkenés másik oka, hogy 2007. évben egy átmeneti rendelkezés 44 milliárd Ft jövedelmet vont be a költségvetésbe az elengedett tagi kölcsön, illetve az eredménytartalék terhére történt kifizetés alapján megállapított „kedvezményes” adó által. Ennek a rendelkezésnek 2008-ban már alig volt (lehetett) hatása, így a jövedelem volumene 116 millió Ft-ra zsugorodott. A tőzsdei ügyletekből származó jövedelem kevesebb, mint felére esett vissza, az árfolyamnyereségből pedig 22 százalékkal több jövedelem keletkezett, valamint bázis feletti dinamika mutatkozik az ingatlan bérbeadás, a vállalkozásból kivont jövedelem és az egyéb forrásadós jövedelmek kategóriájában. Mivel ezeknél a jogcímeknél az összehasonlított időszakok között érdemi törvényi változások nem történtek, a háttérben a reálgazdasági – elsősorban a pénzügyi-, gazdasági világválsággal összefüggő – folyamatok állnak. A különadózó jövedelmek között az osztalékból származó jövedelem a legnagyobb súlyarányú annak ellenére, hogy a vallott összeg 17 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. Az osztalékkal rendelkezők létszáma 12 ezer fővel csökkent, a fajlagos érték 6 százalékkal nőtt, a jövedelmek nagy része 25 százalékos kulccsal adózott. A forrásadós jövedelmek összességére vetített adóterhelés mértéke 25,5 százalék, amely 6,4 százalékponttal meghaladja a tavalyi mutatót, és 3,6 százalékponttal magasabb a progresszív jövedelmek adóterhénél. A magasabb adókulcs általánossá válása következtében az adóbevételek mérséklődése nem érte el a jövedelemcsökkenés mértékét, így a költségvetés – e jövedelmekből származó – 2008. évi adóbevétele mérsékelten, 3 százalékkal esett vissza.
A régió 1 328 ezer adózója vallott 2008. évre jövedelmet, melyet 756 milliárd Ft tárgyévi adó terhelt. A kötelezettséget a jövedelemmel rendelkezők 85,7 százaléka viselte, alig egy százalékponttal kedvezőbb részarány mellett, mint 2007-ben. A kedvező irányú változás némi reményt ad arra vonatkozóan, hogy a társadalmi közteherviselés kiszélesítésére tett lépéseknek lassan lesz eredménye. Az adózók körének bővítésére tett leglátványosabb intézkedés a 2007. július 1-jétől életbe lépett jövedelem(nyereség)-minimum rendelkezés, mely alapján az SZJA tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak 2 százalék mértékű minimális kötelezettsége van, és ennek alkalmazásáról, illetve „nem vállalásáról” a bevallásban nyilatkozni kell. Mindezek hatására 2008. évben a Régióban 24 230 fő adózott az elvárt minimális kötelezettség alapján, közülük közel 13 ezren voltak veszteséget kimutató vállalkozók.
A régió országon belüli nagyságát és súlyát jelzi, hogy az összevont adóalap 36 százaléka, az összes forrásadós jövedelem 55 százaléka és az összes kötelezettség 43 százaléka Budapesten és Pest megyében keletkezett.
Budapest, 2009. november 23.
