Tudnivalók a fordított áfáról és annak bevallásáról

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2008. évi VII. törvény 2008 május 1.-jétől leszűkítette és többé-kevésbé egyértelművé tette azon - ingatlanhoz kapcsolódó – ügyletek körét, amelyre a fordított adózás szabályait kell alkalmazni.

Mely esetekben kell fordított adózást alkalmazni?

Az Áfa tv. hatályos 142. § (1) bekezdése értelmében az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;

b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;

c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében;

d) a 6. számú mellékletbenfelsorolt termékek értékesítése esetében;

e) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával;

f) az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul;

g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termék értékesítése esetében, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll.

A fenti felsorolás taxatív, ezért a fordított adózás szabályait kizárólag azokra a belföldi ügyletekre kell alkalmazni, amelyek megfelelnek ezek közül valamely termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak.

A fordított adózás alkalmazására kötelezettek

A fordított adózás alkalmazhatóságának vizsgálatakor nem elég a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások előbbiek szerinti azonosítása. Ugyanis a fordított adózás alkalmazásának az a további személyi feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek

a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint

b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető (ilyen a törvényben szabályozott jogállása az alanyi adómentesség alá bejelentkezett adóalanynak van).

A fordított adózásnál az eladó az értékesítés során adót nem háríthat át, a számlát adó nélkül állítja ki. A vevő állapítja meg a fizetendő adót, és a saját bevallásában szerepelteti. Ha adólevonásra jogosító tevékenység érdekében vette igénybe szolgáltatást, vásárolta a terméket, akkor levonási jogával is élhet ugyanazon bevallásban.

Mivel a kizárólag adómentes tevékenységet végző áfa-alanytól is követelhető az áfa megfizetése, amennyiben adóköteles ügyletben vesz részt, ezért ha fordított adózás alá eső ügylet megrendelője, ugyanúgy követelhető tőle a forgalmi adó megfizetése a fordított adózás szabályai szerint.

Nem alkalmazhatóak a fordított adózás szabályai, ha az ügyletben résztvevő valamelyik fél nem adóalany, vagy külföldön nyilvántartásba vett adóalany, illetve, ha alanyi adómentes a státusza.

Az Áfa tv. 142. § (4) bekezdése értelmében az eva-alanyok – kizárólag a fordított adózás szempontjából – áfa-alanynak minősülnek mind értékesítőként, mind beszerzőként. Az eva-alany a fordított adózás miatt fizetendő áfát az Eva-törvény 16. § (2) bekezdése értelmében az adóévre vonatkozó eva-bevallásában köteles megállapítani és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

A fordított adózás alá eső termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások bevallásának szabályai

Ha a fordított adózás szabályai szerint az adó fizetésére a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője kötelezett, a 0865/650/651/310/320-as számú áfa-bevallás 04. sorában kell szerepeltetni a másik adóalany felé teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások adótartalom nélküli ellenértékét.

A belföldön nyilvántartásba vett adóalany beszerzőnek a bevallás 35. sorában kell szerepeltetnie azt az adóösszeget, amelyet a fordított adózás szabályai szerint - adófizetésre kötelezett vevőként - megfizetni köteles. Ha a beszerző adólevonási joggal rendelkezik, akkor az ezen a jogcímen fizetendő adóként bevallott összeget legkorábban az ugyanazon adó-megállapítási időszakban levonható adóként is szerepeltetheti a bevallás 70. sorában.

A kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes (tárgyi mentes) termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (Áfa tv. 85-86. §) végző adóalanynak az Áfa tv. 142. §-a szerinti fordított adózás alá eső ügyletek után adókötelezettsége keletkezik. Ilyenkor arról az időszakról, melyben ilyen címen adókötelezettsége keletkezett, be kell nyújtania a 0865/650/651/310/320-as számú nyomtatványt. A bevallási gyakoriságot az általános szabályok szerint kell megállapítani (havi, negyedéves vagy éves). A bevallási főlap (C) blokkjában a „Mentes státusz mellett adókötelezettsége keletkezett” elnevezésű rovatba X jelet kell írni.

A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítését, a beépítetlen ingatlan (ingatlanész) értékesítését, az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását, haszonbérbeadását adókötelessé teszi (Áfa tv. 88. § (1) bekezdés). Ha a teljesítés adóalany részére történik, az adót a fordított adózás szabályai szerint a termék beszerzője fizeti. Az értékesítőnek a 04. sorba a kell beírnia az adó alapját. Amennyiben a vevő nem adóalany, az adóalany értékesítőnek a termékértékesítés adóalapját és a hozzá tartozó adó összegét a 08. sorba kell beírnia.

A 60. sorban kell feltüntetni az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés a) és e) pontja alapján a fordított adózás szabályai szerint ingatlan beszerzése után a fizetendő adó összegét a 35. sor összegéből.

A bevallás 61. sorába kell beírni az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fordított adózás szabályai szerint hulladék beszerzése után a fizetendő adó összegét a 35. sor összegéből.

A 62. sorban azt a fizetendő adó összegét kell szerepeltetni a 35. sor összegéből, mely az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b), c) pontja szerinti fordított adózás szabályai alapján a szolgáltatás igénybevevőjét terheli.