Az adószám alkalmazásának felfüggesztése elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépést szolgálja. Az állami adóhatóság adózó adószámát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 24/A. (1) bekezdésében szereplő tényállások szigorú jogkövetkezményeként függeszti fel. A törvényhely a)-f) pontjaiban rögzített alábbi tényállások fennállása esetén az adóhatóság mérlegelés nélkül köteles az adózó adószáma felfüggesztésének elrendeléséről határozni:

a)      címzett ismeretlensége miatt két egymást követő alkalommal nem kézbesíthető hivatalos iratként kézbesítendő adóhatósági irat;

b)      az adóhatóság által végzett helyszíni ellenőrzés során hitelt érdemlő adatok utalnak arra, hogy adózó a székhelyén, illetve a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén nem található;

c)      adózó szervezeti képviselőt a rá vonatkozó irányadó szabályoknak megfelelően nem jelentett be;

d)       az adóhatóság eljárás során hitelt érdemlő adatok utalnak arra, hogy adózó szervezeti képviselője fiktív, a megadott elérhetőségi helyeken nem fellelhető;

e)      60 napos üzletzárás, tevékenység-felfüggesztés ismételt elrendelése;

f)        adózó a bevallási vagy adófizetési kötelezettségének az eredeti határidőtől, esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget.

A NAV Fejér Megyei Adóigazgatósága a korábbi évekhez hasonlóan 2011. során is végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket a gabonakereskedelmet folytató vállalkozók körében, melyek kapcsán többször súlyos visszaéléseket tárt fel. Ezen adózói körben az adóhivatal által megállapított adókülönbözetek összege – mellyel az adózók a központi költségvetést megkárosították – gyakran a többszáz millió forintos nagyságrendet is elérte.

A világkereskedelmi ügyletek több, mint 60 %-át vállalatcsoporton belüli tranzakciók teszik ki. A cégcsoportok tagvállalatai (kapcsolt felek) az egymás közötti szerződéseik, ügyleteik - különböző termékek belső adás-vétele, szolgáltatások valós vagy formális nyújtása, pénzügyi instrumentumok cseréje - során alkalmazott eladási árakkal (transzferár) jelentős összegű nyereséget vagy veszteséget tudnak átcsoportosítani egyik cégből a másikba, ezáltal egyik nemzetállamból a másikba. Céljuk sok esetben az adófizetés optimalizálása a vállalatcsoport szintjén, ezért a transzferáras ügyleteket az adóhatóság kiemelt figyelemmel kíséri.

Az adóhatósági ellenőrzések azonban nemcsak a cégcsoport-szintű adóoptimalizálás, hanem más okok, például a helyi menedzseri érdekeltség az egyes tagvállalatok jövedelmezőségének emelésére vagy a transzferárak nem megfelelő kezelése, a számítási módszerek aktualizálásának elmaradása következtében is szembesülhetnek transzferárazási hibákkal.

A 2010. évi személyi jövedelemadó bevallások kiutalás előtt történő ellenőrzései tapasztalatai alapján egyértelmű tény, hogy a feltárt hibák köre szűkült az előző évekhez viszonyítva, ennek legfőbb okai a megszűnt adókedvezmények. Az ellenőrzések során feltárt adókülönbözetek többsége évek óta meglévő jogszabály alkalmazásából adódik, ilyenek a biztosítások feletti rendelkezési jog gyakorlásából adódó adókötelezettség elmulasztása, valamint a lakáscélú hiteltörlesztéshez kapcsolódó, elsősorban az öt éven túli kedvezmény igénybevétele kapcsán adódott.

A 2011. évben bevezetett egykulcsos (16 százalék) személyi jövedelemadó megváltozott adózási szabályait kell alkalmazni a diákok részére kifizetett juttatások esetében is. Az egykulcsos adó bevezetésével adómentes lett a szakképzéssel összefüggő valamennyi olyan juttatás, amelyet korábban adóterhet nem viselő járandóságnak minősített a törvény.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az állami adóhatóság ebben az évben is szeptember 1-jéig a szervezet székhely címére kiküldött levélben értesíti a kedvezményezetteket a magánszemélyek által javukra felajánlott adó összegéről.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága 2011. első félévében is a NAV céljainak és irányelveinek megfelelően tevékenykedett, a bevételi elvárásokat is teljesítve.

A januári integrációt követően megvalósult az adó és a vám szakterület szoros együttműködése.

Az Országgyűlés 2011. június 27-i ülésnapján elfogadta a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvényt /a továbbiakban: sporttámogatási törvény/.

A sporttámogatási törvény 2011. június 30-án került kihirdetésre a 74. számú Magyar Közlönyben.

E törvény alapján jelentős társaságiadó-kedvezményt kaphatnak 2011. július 1-től azok a vállalkozások, amelyek az öt látvány-csapatsport valamelyikét támogatják, mely szerint nemcsak az adóalap, hanem a társasági adó is csökkenthető a támogatás összegével.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba (egészségpénztár, nyugdíjpénztár), valamint az önsegélyező pénztárakba történő befizetéseket csökkenő mértékben ugyan, de még mindig rendkívüli adókedvezményekkel támogatja az állam. Az adókedvezmény a saját befizetés, illetve a munkáltató által fizetett olyan összeg után jár, amely a munkavállalónál egyéb jövedelemként adóköteles. A munkáltató által – jellemzően béren kívüli (ún. cafeteria) juttatásként – fizetett hozzájárulás nem adóköteles jövedelem a magánszemélynek, ezért adókedvezmény sem jár utána. Amennyiben viszont a munkáltató akár egyszeri, akár többszöri adományt nyújt, melyet az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag egyéni számláján jóváír és igazol, az egyéb jövedelemként adóköteles lesz a magánszemélynek, de jogosult utána az adókedvezményre is.