Ellenőrzéseink során ugyanis tapasztaltuk, hogy az állandó meghatalmazott a bevallást, bevallásokat egyáltalán nem, vagy hiányosan, hibás adattartalommal nyújtja be és az adózó erről csak egy esetleges vizsgálat megkezdését követően értesül. Ilyen eset előfordulhat még akkor is, ha a társaság a meghatalmazotton keresztül már többször fel lett szólítva a bevallások pótlására, illetve már mulasztási bírság is került terhére kiszabásra. Mivel az adóellenőrzés megkezdése – az erről szóló értesítés átvétele, vagy megbízólevél aláírása – után a be nem nyújtott adóbevallás már nem pótolható, az adóhatóság adókülönbözetet állapít meg, amely már egyéb szankciókat (adóbírság, késedelmi pótlék) is maga után von(hat).

Ezzel kapcsolatosan kevesen tudják, vagy gondolnak arra, hogy például az adózói nyilatkozatnak is minősülő járulékbevallások hiányában a járulékfizetési kötelezettséget nem a ténylegesen kifizetett bér, hanem a minimálbér kétszerese után állapítja meg az ellenőrzés.  Amennyiben az eredeti kötelezettség alacsonyabb összegű járulékalap figyelembe vételén alapulna, az ellenőrzés során megállapított adókülönbözet, bírság és késedelmi pótlék az adózónak mind többlet teherként jelentkezik, és ennek következtében akár jelentősebb anyagi hátrány is érheti, melyet az érintett a későbbiekben csak bírósági úton követelhet az állandó meghatalmazottjától.

A fenti problémát teljes mértékben nem lehet elkerülni, azonban megoldást jelenthet, ha az adózó folyamatosan figyelemmel kíséri (például az interneten az ügyfélkapun keresztül) a folyószámláján mind a befizetések mind pedig a kötelezettségek rögzítését.  Sok esetben az adózók ugyanis még be is fizetik az adókötelezettségüket, így nem is számítanak arra, hogy a bevallás be nem nyújtásával mulasztást követnek el. A leírtakkal kapcsolatos jó tanács, hogy a folyószámlán tapasztalható nagyobb összegű túlfizetésnek mindenképpen érdemes utánanézni.