Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezeknek a tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

A 22/2005.számú számviteli kérdés a vásárolt gép üzembe helyezésével kapcsolatban felmerült költség elszámolhatóságáról szól, ha a cég tárgyévi eredménye erre fedezetet nyújt. Van-e arra lehetőség, hogy az üzembe helyezés előtt felmerült költségeket ne az eszköz értékében vegyük figyelembe?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig (a rendeltetésszerű használatbavételig) felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek az eszköz bekerülési (beszerzési) értékének részét képezik, azokat az eszköz bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni. Ez az elszámolási mód következik a számviteli alapelvekből is, elsősorban az összemérés elvéből (a bevételeknek megfelelő költségeket, ráfordításokat kell számításba venni), de az általános közgazdasági logikából is, hiszen indokolatlan olyan eszközök költségeit a bevételeket terhelő tételként elszámolni, amely eszközöket a bevételek megszerzéséhez, a vállalkozási tevékenységhez még nem használtak. Ebből következően a kérdésben felvetett elszámolási módra nincs törvényi lehetőség.

A 10/2004.számú számviteli kérdésben egy könyvkiadó cég a szerzői jogdíjak elszámolásáról kérdez.

A szerzői jogdíj elszámolásának módja több tényezőtől függ. Ezen tényezők közül is a legfontosabb a jogdíj megfizetésének módja. E tekintetben két alapeset különíthető el egymástól. Az egyikben a vállalkozás a megszerzett jogdíjért az eladott példányok árából kalkulált százalékos alapon fizet , míg a másik esetben egy összegben, az eladott példányszámoktól függetlenül.

1. eset:  A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékébe az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket sorolja. E tételek között nem szerepel (nem is szerepelhet) az eszköz értékesítéséhez, eladásához kapcsolódó tétel, jelen esetben az eladott könyvekhez kapcsolódó, az értékesítéskor (az eladási ár függvényében) számított és fizetett szerzői jogdíj, tehát az nem része az előállítási értéknek. Ebben az esetben a szerzői jogdíj az értékesítés költségét képezi, személyi jellegű ráfordításként számolandó el, tehát a szerző díjazása az eladott példányok arányában nem lehet része a könyv bekerülési értékének.

2. eset: A másik lehetőség szerint a szerzői jogdíjat a vállalkozás egy összegben a könyvkiadás (megjelentetés) előtt fizeti meg a szerzőnek. Ha az így megszerzett jogot a vállalkozás több éven keresztül, vagy több mű esetében kívánja hasznosítani, akkor azt az immateriális javak között vagyoni értékű jogként aktiválni kell és a hasznosítás időtartama alatt terv szerinti értékcsökkenést kell utána elszámolni. Amennyiben az egy összegben megvásárolt szerzői jogot a vállalkozás nem tervezi a jövőben is felhasználni, hanem azt kizárólag egy alkalommal, egy adott kiadványhoz használják fel, akkor a szerzői jogért kifizetett összeget költségként, egy összegben indokolt elszámolni és az a kiadvány (annak példányai) előállítási értékét (közvetlen önköltségét) növeli.

Ha a szerzővel kötött megállapodás a fenti két alapeset (az eladott példányokkal arányos, illetve az egyösszegű díj esete) ötvözeteként jött létre, akkor ezt értelemszerűen a számviteli megoldásokban is követni kell. Ennek megfelelően tehát az egy összegben kifizetett díjjal indokolt a kiadvány bekerülési értékét növelni, míg a későbbiekben fizetendő, az eladott példányszámok után számított díj az értékesítés költségének tekintendő.

87/2003. számú számviteli kérdés szerint egy társaság tulajdonában több személygépkocsi is van. Bizonyos tartozékokat, felszereléseket a személygépkocsikkal együtt, míg más tartozékokat, felszereléseket később vásároltak meg. Hogyan kell ezeket az eszközöket nyilvántartásba venni (önálló eszközként, vagy a személygépkocsik bekerülési értékének részeként)? Mi alapján lehet a megfelelő nyilvántartásba vételhez szükséges minősítést elvégezni?

A kérdésben említett tartozékok, felszerelések kimutatását több szempont figyelembevételével indokolt meghatározni a társaság könyveiben. Egyrészt meg kell állapítani a szóban forgó eszközök beszerzési időpontjának, valamint a személygépkocsi rendeltetésszerű használatbavételi időpontjának egymáshoz való viszonyát. Másrészt meg kell vizsgálni, hogy a tartozékok, a felszerelések egy-egy meghatározott személygépkocsihoz rendelten szolgálják-e a használatba vételüket követően a társaság tevékenységét, vagy előfordulhat a cég autói közötti átszerelésük. Harmadrészt pedig el kell dönteni, hogy a tartozékok, felszerelések tartósan szolgálják-e a társaság tevékenységét.

A számviteli törvény korábban idézett 47. paragrafusa határozza meg, hogy mely tételek tekinthetők az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke részének. E paragrafus (7) bekezdése alapján a bekerülési értéknek része a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egyidőben, vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke, függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik-e meg.

Az ismertetett szabályoknak megfelelően a következő elszámolások lehetségesek a kérdésben meghatározott eszközöknél:

a) Ha a személygépkocsi üzembe helyezésének időpontjáig megtörtént a szóban forgó tartozékok, felszerelések beszerzése (a későbbi javításhoz szükséges alkatrészek kivételével), akkor bekerülési értéküket a személygépkocsi bekerülési értékének részeként kell figyelembe venni, ha a tartozékok, felszerelések használata csak egy meghatározott személygépkocsihoz kapcsolódik.

b) Ha a beszerzés a személygépkocsi rendeltetésszerű használatbavételét megelőzően megtörtént, de a tartozékokat, a felszereléseket használatuk során átszerelik a személygépkocsik között, akkor beszerzési értékük nem tekinthető az egyes személygépkocsik bekerülési értéke részének. Ekkor elszámolásuk - a számviteli törvény általános előírásai szerint - rendeltetésük, használatuk alapján önálló tárgyi eszközként vagy készletként történik.

c) Ha a kérdésben említett tartozékokat, felszereléseket a személygépkocsi üzembe helyezését követően szerezték be, mérlegelni kell, hogy azok tartósan szolgálják-e a vállalkozás tevékenységét, illetve a személygépkocsi rendeltetésszerű használatához szükségesek-e vagy sem. Ha nem, akkor készletként történő kimutatásuk indokolt, ellenkező esetben viszont meg kell vizsgálni, hogy a tartozékokat, a felszereléseket csak egy meghatározott személygépkocsihoz rendelten használják-e. Ha igen, akkor a tartozékok, felszerelések bekerülési értéke az érintett személygépkocsi bekerülési értékét növeli. Ellenkező esetben önálló tárgyi eszközként indokolt azokat a könyvekben szerepeltetni.

A bekerülési érték részét képezi - az előbb felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó - illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], - az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, - a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, - az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), - a vásárolt vételi opció díja

 

A bekerülési értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi: a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja, ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt  kamat; b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt - biztosítási díj; továbbá c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei.

         1. Építési telek, épület

Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.

96/2006. számú számviteli kérdés: Társaságunk a feleslegessé vált központi telephelyet építési telekként kívánja értékesíteni. A telephely több telekként, épületként, útként szerepel a könyvekben. Az építési telekként történő értékesítésnek előfeltétele a telekmegosztáson túl az is, hogy az épületek, építmények lebontásra kerüljenek. Ráaktiválható-e az építési telkek értékére az épületek bontási költsége, továbbá a lebontott épületek könyv szerinti értéke?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. paragrafusának (5) bekezdése alapján az építési telek (földterület) és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni. Ezt az előírást a beszerzéskor kell alkalmazni, a telek későbbi értékesítésekor azonban a telek bekerülési értékét növelő ilyen tételeket már nem lehet számításba venni.

Az épület, az építmény megszüntetésekor (a tárgyi eszközök közül történő kivezetésekor) a számviteli törvény 53. paragrafusa (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Ebből következően a lebontott épületből, építményből visszanyert, használható anyagokat piaci értéken az épület, építmény könyv szerinti értékét csökkentő tételként készletre kell venni, a készletre vétel utáni nettó értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, a szóban forgó épület, építmény állományból történő kivezetésekor (akkor, amikor azokat rendeltetésüknek megfelelően már nem használják), legkésőbb az épület, az építmény bontásakor. Az épület, az építmény (út, kerítés, térburkolat) bontásának költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére elszámolni.

Nem alkalmazható a levélben leírt esetben a bontási költségek elszámolására a számviteli törvény 47. paragrafusa (6) bekezdésének előírása sem, mivel az épület, az építmény bontása nem egy adott saját beruházás miatt történik.

A leírtakból következően a telek értékét növelő tételként nem számolható el a lebontott épületek, építmények (utak, kerítések, térburkolatok) nettó értéke és bontási költsége függetlenül attól, hogy azok milyen mértékben rontják az eredményt. A telek értékét növelő beszerzési költségként legfeljebb a teleknek építési telekké történő átminősítése érdekében közvetlenül felmerült ráfordítások számolhatók el, az épületek, építmények könyv szerinti értéke és a bontási költségek kivételével.

 

         2. Próbaüzemeltetés

A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.

3. Tárgyi eszköz bekerülési értéke

A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési értéke részének tekintendő. A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét is). A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.

 49/2006. számú számviteli kérdés: Költségtakarékossági okokból vállalkozásunk munkagépeinek javítását saját szerelőink végzik az előzetesen megvásárolt alkatrészek (például különböző tartozékok, tartalék alkatrészek, gumiabroncsok) felhasználásával. Számviteli szempontból anyagköltségként kell-e kimutatnom a felhasznált alkatrészek értékét? Mikor válhat az alkatrészek beszerzési értéke az adott munkagép bekerülési értékének részévé és mikor lehet azt önálló eszközként kimutatni?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 78. paragrafusának (2) bekezdése szerint anyagköltségként kell elszámolni az üzleti évben vásárolt anyagok (többek között egyes vásárolt alkatrészek) felhasználásának értékét.

A számviteli törvény 47. paragrafusának (7) bekezdése alapján a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő. Az ilyen tartozékok, tartalék alkatrészek felhasználása tehát nem számolható el anyagköltségként.

Ha a vállalkozás a tárgyi eszköz üzembe helyezését követően, tárgyi eszközeihez vásárolt, a számviteli törvény 47. paragrafusának (7) bekezdése alá nem tartozó tartozékok várhatóan egy évnél tovább szolgálják a vállalkozási tevékenységet, azokat a befektetett eszközök között indokolt kimutatni (ilyenek lehetnek például egyes járművekre vásárolt gumiabroncsok). Természetesen, ha az adott tartozék nem minősül tartós eszköznek (azaz egy éven belül elhasználódik), a tartozék értékét anyagköltségként kell elszámolni.

93/2006. számú számviteli kérdés: A társaság új telephelyet létesített. Az épületek újak, a meglévő gépeket a régi telephelyről telepítették át. Mely időponttól lehet az épületeket aktiválni? A tényleges használatbavételtől vagy csak a használatbavételi engedély keltétől, vagy esetleg a hatósági helyszíni szemle időpontjától?

A beruházás során megvalósult tárgyi eszközöket (adott esetben az épületeket) a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjával kell üzembe helyezni, aktiválni. A rendeltetésszerű használatbavétel feltételei:

- az adott eszköz a műszaki feltételek teljesülése mellett a tényleges használatra alkalmas legyen;

- a szükséges jogi, hatósági engedélyek megvannak;

- az adott eszközt ténylegesen használni is fogják.

A tényleges használatbavétel időpontját megelőzően - nyilvánvalóan - a műszaki feltételek teljesültek, az épületek ténylegesen használhatók, ugyanakkor még hiányzik a használatbavételi engedély. A kérdés az, elfogadható-e a hatósági feltételek teljesüléseként a helyszíni szemlén tapasztaltaknak a - később kiadott - használatbavételi engedélyben rögzített megállapítása?

A használatbavételi engedély megadását megelőzően lefolytatott használatbavételi eljárás - a használatbavétel egyéb feltételei teljesülése mellett - akkor tekinthető elegendőnek a beruházás során megvalósított tárgyi eszköz(ök) aktiválásához,

- ha a használatbavételi eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt, elfogadott jegyzőkönyv készült, amely szerint a szakhatóság mindent rendben lévőnek talált, és

- a szakhatóság jelezte a használatbavételéi eljárás, illetve az erről készült jegyzőkönyv alapján, hogy a használatbavételi engedélyt ki fogja adni.

Feltételezzük, hogy a használatbavételi engedély későbbiekben történő kiadása a fentiek szerinti írásos dokumentumokon alapul. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a rendeltetésszerű használatbavétel időpontja a tényleges használatbavétel időpontja.

Ha a helyszíni szemle megállapításait külön nem rögzítették, akkor a rendeltetésszerű használatbavétel időpontja a használatbavételi engedély kelte. Ez esetben a tényleges használatbavétel időpontja és a használatbavételi engedély kelte közötti időszakra nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az ezen időszak alatti üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült esetleges költségekkel (mint próbaüzemeltetés költségeivel) az épületek bekerülési értékét kell növelni.

Mivel az új épületekbe a meglévő gépeket telepítették át, az áttelepítés, az áthelyezés költségei a tárgyév költségeit érintik (mint alapítási-átszervezési költségek), a meglévő gépeket nem kellett a tárgyi eszközök közül kivezetni és újból használatba venni, így - ez esetben - az áttelepített gépeknél a próbaüzemeltetés nem értelmezhető. Ebből viszont az következik, hogy a tényleges használatbavétel időpontja és a használatbavételi engedély kelte közötti időszak gépekhez kacsolódó költségei (értékcsökkenési leírás, üzemeltetési és karbantartási költségek stb.) a termelés érdekében felmerült költségnek minősülnek.

Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni. Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a 3. paragrafus (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott különbözet. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár). A gazdasági társaság és a tulajdonosok (a tagok) közötti, alapításhoz, tőkeemeléshez, tőkeleszállításhoz, a törvényben szabályozott cégvásárláshoz, átalakuláshoz, beolvadáshoz kapcsolódó eszközmozgásoknál az eszközök értékelésére vonatkozó előírásokat a törvény külön paragrafusban szabályozza. E szerint - az azonos módon és értékben történő figyelembevétel érdekében - az eszközök értékét a létesítő okiratnak, a létesítő okirat módosításának, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatnak, a vagyonmérlegnek (vagyonleltárnak), a vagyonfelosztási javaslatnak, illetve - ahol ilyen nincs - a gazdasági társaság által közölteknek kell tartalmaznia. A törvény szerint a gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett eszközöknek a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az alapítói, a közgyűlési, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke a bekerülési érték. A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a tulajdoni részesedést jelentő befektetés értéke - alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke, valamint a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az alapítói, a közgyűlési, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben, - átalakuláskor a megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege, - beolvadáskor a külső tulajdonosnál a megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege. Ha a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkét leszállítják, vagy a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, akkor a tulajdonosnál (a tagnál) az átvett eszközök bekerülési értéke - a jegyzett tőke leszállításakor - a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték, megszűnés esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték. Sajátos módon kerül meghatározásra a tulajdoni részesedést jelentő befektetés értéke cégvásárlás esetén. Ez esetben ugyanis a részesedés bekerülési értéke a részvényekért, üzletrészekért fizetett ellenértéknek (a vételárnak) az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt összege. (Az üzleti vagy cégérték, illetve a negatív üzleti vagy cégérték külön kerül kimutatásra.) Így elérhető, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetést valós piaci értékén vegyék állományba.

 

Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat. Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerződés alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.

4. Gazdasági társaság alapítása, átalakulása

Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár). A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben. Gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege). Gazdasági társaság beolvadása esetén a külső tulajdonosnál a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege.

         5. Csere, térítés nélküli átadás

Csere útján beszerzett eszköz bekerülési értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.

          6. Pénzügyi lízing

A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni.

         Az 58/2006. számú számviteli kérdés szerint: Része-e a pénzügyi lízing keretében lízingelt személygépjármű bekerülési értékének a le nem vonható általános forgalmi adó?

Ha a kérdéses ügylet megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben a pénzügyi lízinggel szemben támasztott követelményeknek, akkor az általános forgalmi adóról szóló törvény szempontjából a pénzügyi lízinghez kapcsolódó általános forgalmi adót jellemzően kétféle konstrukcióban lehet elszámolni, feltéve, hogy az eszközátadásról a lízingbe adó gondoskodik és a számlát is ő állítja ki a lízingbe vevő felé.

Zárt végű pénzügyi lízing: amikor a szerződés szerint a lízingbe vevő a futamidő végén a lízingelt eszköz felett biztosan tulajdonjogot szerez, amely ügyletet ekkor az általános forgalmi adóról szóló törvény termékértékesítésnek tekint. Ezzel a lízingbe adott termék utáni teljes áfaösszeg szerepel a számlán, a lízingelt eszköz üzembe helyezéséig felmerült, egy összegben számlázott, le nem vonható általános forgalmi adót a lízingelt eszköz bekerülési értékében kell figyelembe venni a lízingbe vevőnél a számviteli törvény 47. paragrafusa (2) bekezdésének b) pontja alapján.

Nyílt végű pénzügyi lízing: amikor a szerződés szerint a lízingbe vevő tulajdonszerzése a lízingelt eszköz felett a futamidő végén nem biztos, hogy bekövetkezik, amely ügyletet ekkor az általános forgalmi adóról szóló törvény szolgáltatásnyújtásnak tekint, így a lízingbe adott termék lízingdíjai utáni áfaösszegek az egyes - szolgáltatásnyújtásról szóló - számlákban szerepelnek. Az aktuális lízingdíjról kiállított számlában szereplő, le nem vonható áfaösszeget az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a számviteli törvény 47. paragrafusának (1) bekezdése, illetve a 81. paragrafusa (2) bekezdésének e) pontja alapján.

 

         7. Előállítási, értékesítési költségek

Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók Az előállítási költségek között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg. Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.

 

 

 

 

 

                                                                                               

 

 

 

Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezeknek a tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

A 22/2005.számú számviteli kérdés a vásárolt gép üzembe helyezésével kapcsolatban felmerült költség elszámolhatóságáról szól, ha a cég tárgyévi eredménye erre fedezetet nyújt. Van-e arra lehetőség, hogy az üzembe helyezés előtt felmerült költségeket ne az eszköz értékében vegyük figyelembe?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig (a rendeltetésszerű használatbavételig) felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek az eszköz bekerülési (beszerzési) értékének részét képezik, azokat az eszköz bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni. Ez az elszámolási mód következik a számviteli alapelvekből is, elsősorban az összemérés elvéből (a bevételeknek megfelelő költségeket, ráfordításokat kell számításba venni), de az általános közgazdasági logikából is, hiszen indokolatlan olyan eszközök költségeit a bevételeket terhelő tételként elszámolni, amely eszközöket a bevételek megszerzéséhez, a vállalkozási tevékenységhez még nem használtak. Ebből következően a kérdésben felvetett elszámolási módra nincs törvényi lehetőség.

A 10/2004.számú számviteli kérdésben egy könyvkiadó cég a szerzői jogdíjak elszámolásáról kérdez.

A szerzői jogdíj elszámolásának módja több tényezőtől függ. Ezen tényezők közül is a legfontosabb a jogdíj megfizetésének módja. E tekintetben két alapeset különíthető el egymástól. Az egyikben a vállalkozás a megszerzett jogdíjért az eladott példányok árából kalkulált százalékos alapon fizet , míg a másik esetben egy összegben, az eladott példányszámoktól függetlenül.

1. eset:  A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékébe az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket sorolja. E tételek között nem szerepel (nem is szerepelhet) az eszköz értékesítéséhez, eladásához kapcsolódó tétel, jelen esetben az eladott könyvekhez kapcsolódó, az értékesítéskor (az eladási ár függvényében) számított és fizetett szerzői jogdíj, tehát az nem része az előállítási értéknek. Ebben az esetben a szerzői jogdíj az értékesítés költségét képezi, személyi jellegű ráfordításként számolandó el, tehát a szerző díjazása az eladott példányok arányában nem lehet része a könyv bekerülési értékének.

2. eset: A másik lehetőség szerint a szerzői jogdíjat a vállalkozás egy összegben a könyvkiadás (megjelentetés) előtt fizeti meg a szerzőnek. Ha az így megszerzett jogot a vállalkozás több éven keresztül, vagy több mű esetében kívánja hasznosítani, akkor azt az immateriális javak között vagyoni értékű jogként aktiválni kell és a hasznosítás időtartama alatt terv szerinti értékcsökkenést kell utána elszámolni. Amennyiben az egy összegben megvásárolt szerzői jogot a vállalkozás nem tervezi a jövőben is felhasználni, hanem azt kizárólag egy alkalommal, egy adott kiadványhoz használják fel, akkor a szerzői jogért kifizetett összeget költségként, egy összegben indokolt elszámolni és az a kiadvány (annak példányai) előállítási értékét (közvetlen önköltségét) növeli.

Ha a szerzővel kötött megállapodás a fenti két alapeset (az eladott példányokkal arányos, illetve az egyösszegű díj esete) ötvözeteként jött létre, akkor ezt értelemszerűen a számviteli megoldásokban is követni kell. Ennek megfelelően tehát az egy összegben kifizetett díjjal indokolt a kiadvány bekerülési értékét növelni, míg a későbbiekben fizetendő, az eladott példányszámok után számított díj az értékesítés költségének tekintendő.

87/2003. számú számviteli kérdés szerint egy társaság tulajdonában több személygépkocsi is van. Bizonyos tartozékokat, felszereléseket a személygépkocsikkal együtt, míg más tartozékokat, felszereléseket később vásároltak meg. Hogyan kell ezeket az eszközöket nyilvántartásba venni (önálló eszközként, vagy a személygépkocsik bekerülési értékének részeként)? Mi alapján lehet a megfelelő nyilvántartásba vételhez szükséges minősítést elvégezni?

A kérdésben említett tartozékok, felszerelések kimutatását több szempont figyelembevételével indokolt meghatározni a társaság könyveiben. Egyrészt meg kell állapítani a szóban forgó eszközök beszerzési időpontjának, valamint a személygépkocsi rendeltetésszerű használatbavételi időpontjának egymáshoz való viszonyát. Másrészt meg kell vizsgálni, hogy a tartozékok, a felszerelések egy-egy meghatározott személygépkocsihoz rendelten szolgálják-e a használatba vételüket követően a társaság tevékenységét, vagy előfordulhat a cég autói közötti átszerelésük. Harmadrészt pedig el kell dönteni, hogy a tartozékok, felszerelések tartósan szolgálják-e a társaság tevékenységét.

A számviteli törvény korábban idézett 47. paragrafusa határozza meg, hogy mely tételek tekinthetők az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke részének. E paragrafus (7) bekezdése alapján a bekerülési értéknek része a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egyidőben, vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke, függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik-e meg.

Az ismertetett szabályoknak megfelelően a következő elszámolások lehetségesek a kérdésben meghatározott eszközöknél:

a) Ha a személygépkocsi üzembe helyezésének időpontjáig megtörtént a szóban forgó tartozékok, felszerelések beszerzése (a későbbi javításhoz szükséges alkatrészek kivételével), akkor bekerülési értéküket a személygépkocsi bekerülési értékének részeként kell figyelembe venni, ha a tartozékok, felszerelések használata csak egy meghatározott személygépkocsihoz kapcsolódik.

b) Ha a beszerzés a személygépkocsi rendeltetésszerű használatbavételét megelőzően megtörtént, de a tartozékokat, a felszereléseket használatuk során átszerelik a személygépkocsik között, akkor beszerzési értékük nem tekinthető az egyes személygépkocsik bekerülési értéke részének. Ekkor elszámolásuk - a számviteli törvény általános előírásai szerint - rendeltetésük, használatuk alapján önálló tárgyi eszközként vagy készletként történik.

c) Ha a kérdésben említett tartozékokat, felszereléseket a személygépkocsi üzembe helyezését követően szerezték be, mérlegelni kell, hogy azok tartósan szolgálják-e a vállalkozás tevékenységét, illetve a személygépkocsi rendeltetésszerű használatához szükségesek-e vagy sem. Ha nem, akkor készletként történő kimutatásuk indokolt, ellenkező esetben viszont meg kell vizsgálni, hogy a tartozékokat, a felszereléseket csak egy meghatározott személygépkocsihoz rendelten használják-e. Ha igen, akkor a tartozékok, felszerelések bekerülési értéke az érintett személygépkocsi bekerülési értékét növeli. Ellenkező esetben önálló tárgyi eszközként indokolt azokat a könyvekben szerepeltetni.

A bekerülési érték részét képezi - az előbb felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó - illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], - az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, - a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, - az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), - a vásárolt vételi opció díja

 

A bekerülési értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi: a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja, ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt  kamat; b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt - biztosítási díj; továbbá c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei.

         1. Építési telek, épület

Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.

96/2006. számú számviteli kérdés: Társaságunk a feleslegessé vált központi telephelyet építési telekként kívánja értékesíteni. A telephely több telekként, épületként, útként szerepel a könyvekben. Az építési telekként történő értékesítésnek előfeltétele a telekmegosztáson túl az is, hogy az épületek, építmények lebontásra kerüljenek. Ráaktiválható-e az építési telkek értékére az épületek bontási költsége, továbbá a lebontott épületek könyv szerinti értéke?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. paragrafusának (5) bekezdése alapján az építési telek (földterület) és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni. Ezt az előírást a beszerzéskor kell alkalmazni, a telek későbbi értékesítésekor azonban a telek bekerülési értékét növelő ilyen tételeket már nem lehet számításba venni.

Az épület, az építmény megszüntetésekor (a tárgyi eszközök közül történő kivezetésekor) a számviteli törvény 53. paragrafusa (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Ebből következően a lebontott épületből, építményből visszanyert, használható anyagokat piaci értéken az épület, építmény könyv szerinti értékét csökkentő tételként készletre kell venni, a készletre vétel utáni nettó értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, a szóban forgó épület, építmény állományból történő kivezetésekor (akkor, amikor azokat rendeltetésüknek megfelelően már nem használják), legkésőbb az épület, az építmény bontásakor. Az épület, az építmény (út, kerítés, térburkolat) bontásának költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére elszámolni.

Nem alkalmazható a levélben leírt esetben a bontási költségek elszámolására a számviteli törvény 47. paragrafusa (6) bekezdésének előírása sem, mivel az épület, az építmény bontása nem egy adott saját beruházás miatt történik.

A leírtakból következően a telek értékét növelő tételként nem számolható el a lebontott épületek, építmények (utak, kerítések, térburkolatok) nettó értéke és bontási költsége függetlenül attól, hogy azok milyen mértékben rontják az eredményt. A telek értékét növelő beszerzési költségként legfeljebb a teleknek építési telekké történő átminősítése érdekében közvetlenül felmerült ráfordítások számolhatók el, az épületek, építmények könyv szerinti értéke és a bontási költségek kivételével.

 

         2. Próbaüzemeltetés

A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.

3. Tárgyi eszköz bekerülési értéke

A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési értéke részének tekintendő. A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét is). A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.

 49/2006. számú számviteli kérdés: Költségtakarékossági okokból vállalkozásunk munkagépeinek javítását saját szerelőink végzik az előzetesen megvásárolt alkatrészek (például különböző tartozékok, tartalék alkatrészek, gumiabroncsok) felhasználásával. Számviteli szempontból anyagköltségként kell-e kimutatnom a felhasznált alkatrészek értékét? Mikor válhat az alkatrészek beszerzési értéke az adott munkagép bekerülési értékének részévé és mikor lehet azt önálló eszközként kimutatni?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 78. paragrafusának (2) bekezdése szerint anyagköltségként kell elszámolni az üzleti évben vásárolt anyagok (többek között egyes vásárolt alkatrészek) felhasználásának értékét.

A számviteli törvény 47. paragrafusának (7) bekezdése alapján a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő. Az ilyen tartozékok, tartalék alkatrészek felhasználása tehát nem számolható el anyagköltségként.

Ha a vállalkozás a tárgyi eszköz üzembe helyezését követően, tárgyi eszközeihez vásárolt, a számviteli törvény 47. paragrafusának (7) bekezdése alá nem tartozó tartozékok várhatóan egy évnél tovább szolgálják a vállalkozási tevékenységet, azokat a befektetett eszközök között indokolt kimutatni (ilyenek lehetnek például egyes járművekre vásárolt gumiabroncsok). Természetesen, ha az adott tartozék nem minősül tartós eszköznek (azaz egy éven belül elhasználódik), a tartozék értékét anyagköltségként kell elszámolni.

93/2006. számú számviteli kérdés: A társaság új telephelyet létesített. Az épületek újak, a meglévő gépeket a régi telephelyről telepítették át. Mely időponttól lehet az épületeket aktiválni? A tényleges használatbavételtől vagy csak a használatbavételi engedély keltétől, vagy esetleg a hatósági helyszíni szemle időpontjától?

A beruházás során megvalósult tárgyi eszközöket (adott esetben az épületeket) a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjával kell üzembe helyezni, aktiválni. A rendeltetésszerű használatbavétel feltételei:

- az adott eszköz a műszaki feltételek teljesülése mellett a tényleges használatra alkalmas legyen;

- a szükséges jogi, hatósági engedélyek megvannak;

- az adott eszközt ténylegesen használni is fogják.

A tényleges használatbavétel időpontját megelőzően - nyilvánvalóan - a műszaki feltételek teljesültek, az épületek ténylegesen használhatók, ugyanakkor még hiányzik a használatbavételi engedély. A kérdés az, elfogadható-e a hatósági feltételek teljesüléseként a helyszíni szemlén tapasztaltaknak a - később kiadott - használatbavételi engedélyben rögzített megállapítása?

A használatbavételi engedély megadását megelőzően lefolytatott használatbavételi eljárás - a használatbavétel egyéb feltételei teljesülése mellett - akkor tekinthető elegendőnek a beruházás során megvalósított tárgyi eszköz(ök) aktiválásához,

- ha a használatbavételi eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt, elfogadott jegyzőkönyv készült, amely szerint a szakhatóság mindent rendben lévőnek talált, és

- a szakhatóság jelezte a használatbavételéi eljárás, illetve az erről készült jegyzőkönyv alapján, hogy a használatbavételi engedélyt ki fogja adni.

Feltételezzük, hogy a használatbavételi engedély későbbiekben történő kiadása a fentiek szerinti írásos dokumentumokon alapul. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a rendeltetésszerű használatbavétel időpontja a tényleges használatbavétel időpontja.

Ha a helyszíni szemle megállapításait külön nem rögzítették, akkor a rendeltetésszerű használatbavétel időpontja a használatbavételi engedély kelte. Ez esetben a tényleges használatbavétel időpontja és a használatbavételi engedély kelte közötti időszakra nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az ezen időszak alatti üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült esetleges költségekkel (mint próbaüzemeltetés költségeivel) az épületek bekerülési értékét kell növelni.

Mivel az új épületekbe a meglévő gépeket telepítették át, az áttelepítés, az áthelyezés költségei a tárgyév költségeit érintik (mint alapítási-átszervezési költségek), a meglévő gépeket nem kellett a tárgyi eszközök közül kivezetni és újból használatba venni, így - ez esetben - az áttelepített gépeknél a próbaüzemeltetés nem értelmezhető. Ebből viszont az következik, hogy a tényleges használatbavétel időpontja és a használatbavételi engedély kelte közötti időszak gépekhez kacsolódó költségei (értékcsökkenési leírás, üzemeltetési és karbantartási költségek stb.) a termelés érdekében felmerült költségnek minősülnek.

Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni. Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a 3. paragrafus (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott különbözet. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár). A gazdasági társaság és a tulajdonosok (a tagok) közötti, alapításhoz, tőkeemeléshez, tőkeleszállításhoz, a törvényben szabályozott cégvásárláshoz, átalakuláshoz, beolvadáshoz kapcsolódó eszközmozgásoknál az eszközök értékelésére vonatkozó előírásokat a törvény külön paragrafusban szabályozza. E szerint - az azonos módon és értékben történő figyelembevétel érdekében - az eszközök értékét a létesítő okiratnak, a létesítő okirat módosításának, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatnak, a vagyonmérlegnek (vagyonleltárnak), a vagyonfelosztási javaslatnak, illetve - ahol ilyen nincs - a gazdasági társaság által közölteknek kell tartalmaznia. A törvény szerint a gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett eszközöknek a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az alapítói, a közgyűlési, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke a bekerülési érték. A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a tulajdoni részesedést jelentő befektetés értéke - alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke, valamint a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az alapítói, a közgyűlési, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben, - átalakuláskor a megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege, - beolvadáskor a külső tulajdonosnál a megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege. Ha a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkét leszállítják, vagy a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, akkor a tulajdonosnál (a tagnál) az átvett eszközök bekerülési értéke - a jegyzett tőke leszállításakor - a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték, megszűnés esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték. Sajátos módon kerül meghatározásra a tulajdoni részesedést jelentő befektetés értéke cégvásárlás esetén. Ez esetben ugyanis a részesedés bekerülési értéke a részvényekért, üzletrészekért fizetett ellenértéknek (a vételárnak) az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt összege. (Az üzleti vagy cégérték, illetve a negatív üzleti vagy cégérték külön kerül kimutatásra.) Így elérhető, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetést valós piaci értékén vegyék állományba.

 

Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat. Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerződés alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.

4. Gazdasági társaság alapítása, átalakulása

Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár). A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben. Gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege). Gazdasági társaság beolvadása esetén a külső tulajdonosnál a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege.

         5. Csere, térítés nélküli átadás

Csere útján beszerzett eszköz bekerülési értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.

          6. Pénzügyi lízing

A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni.

         Az 58/2006. számú számviteli kérdés szerint: Része-e a pénzügyi lízing keretében lízingelt személygépjármű bekerülési értékének a le nem vonható általános forgalmi adó?

Ha a kérdéses ügylet megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben a pénzügyi lízinggel szemben támasztott követelményeknek, akkor az általános forgalmi adóról szóló törvény szempontjából a pénzügyi lízinghez kapcsolódó általános forgalmi adót jellemzően kétféle konstrukcióban lehet elszámolni, feltéve, hogy az eszközátadásról a lízingbe adó gondoskodik és a számlát is ő állítja ki a lízingbe vevő felé.

Zárt végű pénzügyi lízing: amikor a szerződés szerint a lízingbe vevő a futamidő végén a lízingelt eszköz felett biztosan tulajdonjogot szerez, amely ügyletet ekkor az általános forgalmi adóról szóló törvény termékértékesítésnek tekint. Ezzel a lízingbe adott termék utáni teljes áfaösszeg szerepel a számlán, a lízingelt eszköz üzembe helyezéséig felmerült, egy összegben számlázott, le nem vonható általános forgalmi adót a lízingelt eszköz bekerülési értékében kell figyelembe venni a lízingbe vevőnél a számviteli törvény 47. paragrafusa (2) bekezdésének b) pontja alapján.

Nyílt végű pénzügyi lízing: amikor a szerződés szerint a lízingbe vevő tulajdonszerzése a lízingelt eszköz felett a futamidő végén nem biztos, hogy bekövetkezik, amely ügyletet ekkor az általános forgalmi adóról szóló törvény szolgáltatásnyújtásnak tekint, így a lízingbe adott termék lízingdíjai utáni áfaösszegek az egyes - szolgáltatásnyújtásról szóló - számlákban szerepelnek. Az aktuális lízingdíjról kiállított számlában szereplő, le nem vonható áfaösszeget az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a számviteli törvény 47. paragrafusának (1) bekezdése, illetve a 81. paragrafusa (2) bekezdésének e) pontja alapján.

 

         7. Előállítási, értékesítési költségek

Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók Az előállítási költségek között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg. Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.