|

|
Az eszközök bekerülési értéke a számvitelben
2007.06.08.
Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése,
létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő
beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes
összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal
növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba
történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási,
szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezeknek
a tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség
aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű
tételeket, a vámterheket foglalja magában.
A 22/2005.számú számviteli kérdés a vásárolt gép üzembe helyezésével kapcsolatban
felmerült költség elszámolhatóságáról szól, ha a cég tárgyévi eredménye erre fedezetet
nyújt. Van-e arra lehetőség, hogy az üzembe helyezés előtt felmerült költségeket
ne az eszköz értékében vegyük figyelembe?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint az eszköz megszerzése, létesítése,
üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig (a rendeltetésszerű használatbavételig)
felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek az eszköz bekerülési
(beszerzési) értékének részét képezik, azokat az eszköz bekerülési értékét módosító
tételként kell elszámolni. Ez az elszámolási mód következik a számviteli alapelvekből
is, elsősorban az összemérés elvéből (a bevételeknek megfelelő költségeket, ráfordításokat
kell számításba venni), de az általános közgazdasági logikából is, hiszen indokolatlan
olyan eszközök költségeit a bevételeket terhelő tételként elszámolni, amely eszközöket
a bevételek megszerzéséhez, a vállalkozási tevékenységhez még nem használtak.
Ebből következően a kérdésben felvetett elszámolási módra nincs törvényi lehetőség.
A 10/2004.számú számviteli kérdésben egy könyvkiadó cég a szerzői jogdíjak elszámolásáról
kérdez.
A szerzői jogdíj elszámolásának módja több tényezőtől függ. Ezen tényezők közül
is a legfontosabb a jogdíj megfizetésének módja. E tekintetben két alapeset különíthető
el egymástól. Az egyikben a vállalkozás a megszerzett jogdíjért az eladott példányok
árából kalkulált százalékos alapon fizet , míg a másik esetben egy összegben,
az eladott példányszámoktól függetlenül.
1. eset: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az eszközök bekerülési (beszerzési
és előállítási) értékébe az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig
felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket sorolja. E tételek
között nem szerepel (nem is szerepelhet) az eszköz értékesítéséhez, eladásához
kapcsolódó tétel, jelen esetben az eladott könyvekhez kapcsolódó, az értékesítéskor
(az eladási ár függvényében) számított és fizetett szerzői jogdíj, tehát az nem
része az előállítási értéknek. Ebben az esetben a szerzői jogdíj az értékesítés
költségét képezi, személyi jellegű ráfordításként számolandó el, tehát a szerző
díjazása az eladott példányok arányában nem lehet része a könyv bekerülési értékének.
2. eset: A másik lehetőség szerint a szerzői jogdíjat a vállalkozás egy összegben
a könyvkiadás (megjelentetés) előtt fizeti meg a szerzőnek. Ha az így megszerzett
jogot a vállalkozás több éven keresztül, vagy több mű esetében kívánja hasznosítani,
akkor azt az immateriális javak között vagyoni értékű jogként aktiválni kell és
a hasznosítás időtartama alatt terv szerinti értékcsökkenést kell utána elszámolni.
Amennyiben az egy összegben megvásárolt szerzői jogot a vállalkozás nem tervezi
a jövőben is felhasználni, hanem azt kizárólag egy alkalommal, egy adott kiadványhoz
használják fel, akkor a szerzői jogért kifizetett összeget költségként, egy összegben
indokolt elszámolni és az a kiadvány (annak példányai) előállítási értékét (közvetlen
önköltségét) növeli.
Ha a szerzővel kötött megállapodás a fenti két alapeset (az eladott példányokkal
arányos, illetve az egyösszegű díj esete) ötvözeteként jött létre, akkor ezt értelemszerűen
a számviteli megoldásokban is követni kell. Ennek megfelelően tehát az egy összegben
kifizetett díjjal indokolt a kiadvány bekerülési értékét növelni, míg a későbbiekben
fizetendő, az eladott példányszámok után számított díj az értékesítés költségének
tekintendő.
87/2003. számú számviteli kérdés szerint egy társaság tulajdonában több személygépkocsi
is van. Bizonyos tartozékokat, felszereléseket a személygépkocsikkal együtt, míg
más tartozékokat, felszereléseket később vásároltak meg. Hogyan kell ezeket az
eszközöket nyilvántartásba venni (önálló eszközként, vagy a személygépkocsik bekerülési
értékének részeként)? Mi alapján lehet a megfelelő nyilvántartásba vételhez szükséges
minősítést elvégezni?
A kérdésben említett tartozékok, felszerelések kimutatását több szempont figyelembevételével
indokolt meghatározni a társaság könyveiben. Egyrészt meg kell állapítani a szóban
forgó eszközök beszerzési időpontjának, valamint a személygépkocsi rendeltetésszerű
használatbavételi időpontjának egymáshoz való viszonyát. Másrészt meg kell vizsgálni,
hogy a tartozékok, a felszerelések egy-egy meghatározott személygépkocsihoz rendelten
szolgálják-e a használatba vételüket követően a társaság tevékenységét, vagy előfordulhat
a cég autói közötti átszerelésük. Harmadrészt pedig el kell dönteni, hogy a tartozékok,
felszerelések tartósan szolgálják-e a társaság tevékenységét.
A számviteli törvény korábban idézett 47. paragrafusa határozza meg, hogy mely
tételek tekinthetők az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke részének.
E paragrafus (7) bekezdése alapján a bekerülési értéknek része a tárgyi eszköz
biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi
eszköz beszerzésével egyidőben, vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok,
tartalék alkatrészek beszerzési értéke, függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz
számlázott értékében vagy külön számlában jelenik-e meg.
Az ismertetett szabályoknak megfelelően a következő elszámolások lehetségesek
a kérdésben meghatározott eszközöknél:
a) Ha a személygépkocsi üzembe helyezésének időpontjáig megtörtént a szóban forgó
tartozékok, felszerelések beszerzése (a későbbi javításhoz szükséges alkatrészek
kivételével), akkor bekerülési értéküket a személygépkocsi bekerülési értékének
részeként kell figyelembe venni, ha a tartozékok, felszerelések használata csak
egy meghatározott személygépkocsihoz kapcsolódik.
b) Ha a beszerzés a személygépkocsi rendeltetésszerű használatbavételét megelőzően
megtörtént, de a tartozékokat, a felszereléseket használatuk során átszerelik
a személygépkocsik között, akkor beszerzési értékük nem tekinthető az egyes személygépkocsik
bekerülési értéke részének. Ekkor elszámolásuk - a számviteli törvény általános
előírásai szerint - rendeltetésük, használatuk alapján önálló tárgyi eszközként
vagy készletként történik.
c) Ha a kérdésben említett tartozékokat, felszereléseket a személygépkocsi üzembe
helyezését követően szerezték be, mérlegelni kell, hogy azok tartósan szolgálják-e
a vállalkozás tevékenységét, illetve a személygépkocsi rendeltetésszerű használatához
szükségesek-e vagy sem. Ha nem, akkor készletként történő kimutatásuk indokolt,
ellenkező esetben viszont meg kell vizsgálni, hogy a tartozékokat, a felszereléseket
csak egy meghatározott személygépkocsihoz rendelten használják-e. Ha igen, akkor
a tartozékok, felszerelések bekerülési értéke az érintett személygépkocsi bekerülési
értékét növeli. Ellenkező esetben önálló tárgyi eszközként indokolt azokat a könyvekben
szerepeltetni.
A bekerülési érték részét képezi - az előbb felsoroltakon túlmenően - az eszköz
beszerzéséhez szorosan kapcsolódó - illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés,
adásvétel, csere után járó) illetéke], - az előzetesen felszámított, de le nem
vonható általános forgalmi adó, - a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási,
szolgáltatási díj, - az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj
(környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), - a vásárolt vételi opció díja
A bekerülési értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános
forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték
arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható
hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti
az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. A bekerülési (beszerzési) érték részét
képezi: a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe
vett hitel, kölcsön aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként
előírt - bankgarancia díja, ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele
miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított
rendelkezésre tartási jutalék, ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,
ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig
terjedő időszakra elszámolt kamat; b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó -
az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt - biztosítási díj; továbbá
c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán
meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe
helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól,
hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint d) a beruházás tervezés,
a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás
(a betanítás) díjai, közvetlen költségei.
1. Építési telek, épület
Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése
esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba,
akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek
építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait
a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni
a telek bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Az ezt
meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény)
bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. Egy adott beruházás
miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott
beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége
az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.
96/2006. számú számviteli kérdés: Társaságunk a feleslegessé vált központi telephelyet
építési telekként kívánja értékesíteni. A telephely több telekként, épületként,
útként szerepel a könyvekben. Az építési telekként történő értékesítésnek előfeltétele
a telekmegosztáson túl az is, hogy az épületek, építmények lebontásra kerüljenek.
Ráaktiválható-e az építési telkek értékére az épületek bontási költsége, továbbá
a lebontott épületek könyv szerinti értéke?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. paragrafusának (5) bekezdése alapján
az építési telek (földterület) és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése
esetén az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt
teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait
a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni.
Ezt az előírást a beszerzéskor kell alkalmazni, a telek későbbi értékesítésekor
azonban a telek bekerülési értékét növelő ilyen tételeket már nem lehet számításba
venni.
Az épület, az építmény megszüntetésekor (a tárgyi eszközök közül történő kivezetésekor)
a számviteli törvény 53. paragrafusa (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében
foglaltak szerint kell eljárni. Ebből következően a lebontott épületből, építményből
visszanyert, használható anyagokat piaci értéken az épület, építmény könyv szerinti
értékét csökkentő tételként készletre kell venni, a készletre vétel utáni nettó
értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, a szóban forgó
épület, építmény állományból történő kivezetésekor (akkor, amikor azokat rendeltetésüknek
megfelelően már nem használják), legkésőbb az épület, az építmény bontásakor.
Az épület, az építmény (út, kerítés, térburkolat) bontásának költségeit a felmerülés
időszakában kell az eredmény terhére elszámolni.
Nem alkalmazható a levélben leírt esetben a bontási költségek elszámolására a
számviteli törvény 47. paragrafusa (6) bekezdésének előírása sem, mivel az épület,
az építmény bontása nem egy adott saját beruházás miatt történik.
A leírtakból következően a telek értékét növelő tételként nem számolható el a
lebontott épületek, építmények (utak, kerítések, térburkolatok) nettó értéke és
bontási költsége függetlenül attól, hogy azok milyen mértékben rontják az eredményt.
A telek értékét növelő beszerzési költségként legfeljebb a teleknek építési telekké
történő átminősítése érdekében közvetlenül felmerült ráfordítások számolhatók
el, az épületek, építmények könyv szerinti értéke és a bontási költségek kivételével.
2. Próbaüzemeltetés
A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított,
raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége,
ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő
költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, valamint a bekerülési
(beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg
után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig
kapott kamat összege.
3. Tárgyi eszköz bekerülési értéke
A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges
- és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett
- tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy
az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi
eszköz bekerülési értéke részének tekintendő. A tárgyi eszköznél értéket növelő
bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz
bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának
növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti
állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét
(saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált
értékét is). A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését
szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási,
az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása
esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét
nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.
49/2006. számú számviteli kérdés: Költségtakarékossági okokból vállalkozásunk
munkagépeinek javítását saját szerelőink végzik az előzetesen megvásárolt alkatrészek
(például különböző tartozékok, tartalék alkatrészek, gumiabroncsok) felhasználásával.
Számviteli szempontból anyagköltségként kell-e kimutatnom a felhasznált alkatrészek
értékét? Mikor válhat az alkatrészek beszerzési értéke az adott munkagép bekerülési
értékének részévé és mikor lehet azt önálló eszközként kimutatni?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény)
78. paragrafusának (2) bekezdése szerint anyagköltségként kell elszámolni az üzleti
évben vásárolt anyagok (többek között egyes vásárolt alkatrészek) felhasználásának
értékét.
A számviteli törvény 47. paragrafusának (7) bekezdése alapján a tárgyi eszköz
biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi
eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok,
tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz
számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési
(beszerzési) értéke részének tekintendő. Az ilyen tartozékok, tartalék alkatrészek
felhasználása tehát nem számolható el anyagköltségként.
Ha a vállalkozás a tárgyi eszköz üzembe helyezését követően, tárgyi eszközeihez
vásárolt, a számviteli törvény 47. paragrafusának (7) bekezdése alá nem tartozó
tartozékok várhatóan egy évnél tovább szolgálják a vállalkozási tevékenységet,
azokat a befektetett eszközök között indokolt kimutatni (ilyenek lehetnek például
egyes járművekre vásárolt gumiabroncsok). Természetesen, ha az adott tartozék
nem minősül tartós eszköznek (azaz egy éven belül elhasználódik), a tartozék értékét
anyagköltségként kell elszámolni.
93/2006. számú számviteli kérdés: A társaság új telephelyet létesített. Az épületek
újak, a meglévő gépeket a régi telephelyről telepítették át. Mely időponttól lehet
az épületeket aktiválni? A tényleges használatbavételtől vagy csak a használatbavételi
engedély keltétől, vagy esetleg a hatósági helyszíni szemle időpontjától?
A beruházás során megvalósult tárgyi eszközöket (adott esetben az épületeket)
a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjával kell üzembe helyezni, aktiválni.
A rendeltetésszerű használatbavétel feltételei:
- az adott eszköz a műszaki feltételek teljesülése mellett a tényleges használatra
alkalmas legyen;
- a szükséges jogi, hatósági engedélyek megvannak;
- az adott eszközt ténylegesen használni is fogják.
A tényleges használatbavétel időpontját megelőzően - nyilvánvalóan - a műszaki
feltételek teljesültek, az épületek ténylegesen használhatók, ugyanakkor még hiányzik
a használatbavételi engedély. A kérdés az, elfogadható-e a hatósági feltételek
teljesüléseként a helyszíni szemlén tapasztaltaknak a - később kiadott - használatbavételi
engedélyben rögzített megállapítása?
A használatbavételi engedély megadását megelőzően lefolytatott használatbavételi
eljárás - a használatbavétel egyéb feltételei teljesülése mellett - akkor tekinthető
elegendőnek a beruházás során megvalósított tárgyi eszköz(ök) aktiválásához,
- ha a használatbavételi eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt,
elfogadott jegyzőkönyv készült, amely szerint a szakhatóság mindent rendben lévőnek
talált, és
- a szakhatóság jelezte a használatbavételéi eljárás, illetve az erről készült
jegyzőkönyv alapján, hogy a használatbavételi engedélyt ki fogja adni.
Feltételezzük, hogy a használatbavételi engedély későbbiekben történő kiadása
a fentiek szerinti írásos dokumentumokon alapul. Ha ezek a feltételek fennállnak,
akkor a rendeltetésszerű használatbavétel időpontja a tényleges használatbavétel
időpontja.
Ha a helyszíni szemle megállapításait külön nem rögzítették, akkor a rendeltetésszerű
használatbavétel időpontja a használatbavételi engedély kelte. Ez esetben a tényleges
használatbavétel időpontja és a használatbavételi engedély kelte közötti időszakra
nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az ezen időszak alatti üzemeltetéssel
kapcsolatosan felmerült esetleges költségekkel (mint próbaüzemeltetés költségeivel)
az épületek bekerülési értékét kell növelni.
Mivel az új épületekbe a meglévő gépeket telepítették át, az áttelepítés, az
áthelyezés költségei a tárgyév költségeit érintik (mint alapítási-átszervezési
költségek), a meglévő gépeket nem kellett a tárgyi eszközök közül kivezetni és
újból használatba venni, így - ez esetben - az áttelepített gépeknél a próbaüzemeltetés
nem értelmezhető. Ebből viszont az következik, hogy a tényleges használatbavétel
időpontja és a használatbavételi engedély kelte közötti időszak gépekhez kacsolódó
költségei (értékcsökkenési leírás, üzemeltetési és karbantartási költségek stb.)
a termelés érdekében felmerült költségnek minősülnek.
Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként,
továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett
tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett
(kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési,
az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési)
értéknek minősül. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek
az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő
értéket kell tekinteni. Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás,
illetve átalakulás esetén a 3. paragrafus (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott
különbözet. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés
bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni
betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték,
illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel
csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár). A
gazdasági társaság és a tulajdonosok (a tagok) közötti, alapításhoz, tőkeemeléshez,
tőkeleszállításhoz, a törvényben szabályozott cégvásárláshoz, átalakuláshoz, beolvadáshoz
kapcsolódó eszközmozgásoknál az eszközök értékelésére vonatkozó előírásokat a
törvény külön paragrafusban szabályozza. E szerint - az azonos módon és értékben
történő figyelembevétel érdekében - az eszközök értékét a létesítő okiratnak,
a létesítő okirat módosításának, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési
határozatnak, a vagyonmérlegnek (vagyonleltárnak), a vagyonfelosztási javaslatnak,
illetve - ahol ilyen nincs - a gazdasági társaság által közölteknek kell tartalmaznia.
A törvény szerint a gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a nem pénzbeli
(vagyoni) hozzájárulásként átvett eszközöknek a létesítő okiratban, annak módosításában,
illetve az alapítói, a közgyűlési, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke
a bekerülési érték. A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a tulajdoni
részesedést jelentő befektetés értéke - alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett
tőke, valamint a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az alapítói,
a közgyűlési, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként
meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek
és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben, - átalakuláskor
a megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege,
- beolvadáskor a külső tulajdonosnál a megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg
szerinti - saját tőke összege. Ha a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkét leszállítják,
vagy a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, akkor a tulajdonosnál (a tagnál)
az átvett eszközök bekerülési értéke - a jegyzett tőke leszállításakor - a gazdasági
társaság által közölt, illetve számlázott érték, megszűnés esetén a vagyonfelosztási
javaslat szerinti érték. Sajátos módon kerül meghatározásra a tulajdoni részesedést
jelentő befektetés értéke cégvásárlás esetén. Ez esetben ugyanis a részesedés
bekerülési értéke a részvényekért, üzletrészekért fizetett ellenértéknek (a vételárnak)
az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt
összege. (Az üzleti vagy cégérték, illetve a negatív üzleti vagy cégérték külön
kerül kimutatásra.) Így elérhető, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetést
valós piaci értékén vegyék állományba.
Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni
az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét
jelentő bérmunkadíjat. Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként
kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerződés
alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti
jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.
4. Gazdasági társaság alapítása, átalakulása
Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként,
továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett
tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett
(kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési,
az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési)
értéknek minősül. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek
az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő
értéket kell tekinteni. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő
befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért,
vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy
cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy
cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár).
A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési
(beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában,
illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként,
valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett
tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke
a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli
betétnek megfelelő összegben. Gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt
gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében
kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó
- a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege
(kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege
szerinti saját tőke összege). Gazdasági társaság beolvadása esetén a külső tulajdonosnál
a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés
ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre
jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke
összege.
5. Csere, térítés nélküli átadás
Csere útján beszerzett eszköz bekerülési értéke az eszköz csereszerződés szerinti
értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség
nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá
a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz
bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert
piaci értéke.
6. Pénzügyi lízing
A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel
értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt
később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori
beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított
helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási
árát kell figyelembe venni.
Az 58/2006. számú számviteli kérdés szerint: Része-e a pénzügyi lízing
keretében lízingelt személygépjármű bekerülési értékének a le nem vonható általános
forgalmi adó?
Ha a kérdéses ügylet megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, valamint
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben
a pénzügyi lízinggel szemben támasztott követelményeknek, akkor az általános forgalmi
adóról szóló törvény szempontjából a pénzügyi lízinghez kapcsolódó általános forgalmi
adót jellemzően kétféle konstrukcióban lehet elszámolni, feltéve, hogy az eszközátadásról
a lízingbe adó gondoskodik és a számlát is ő állítja ki a lízingbe vevő felé.
Zárt végű pénzügyi lízing: amikor a szerződés szerint a lízingbe vevő a futamidő
végén a lízingelt eszköz felett biztosan tulajdonjogot szerez, amely ügyletet
ekkor az általános forgalmi adóról szóló törvény termékértékesítésnek tekint.
Ezzel a lízingbe adott termék utáni teljes áfaösszeg szerepel a számlán, a lízingelt
eszköz üzembe helyezéséig felmerült, egy összegben számlázott, le nem vonható
általános forgalmi adót a lízingelt eszköz bekerülési értékében kell figyelembe
venni a lízingbe vevőnél a számviteli törvény 47. paragrafusa (2) bekezdésének
b) pontja alapján.
Nyílt végű pénzügyi lízing: amikor a szerződés szerint a lízingbe vevő tulajdonszerzése
a lízingelt eszköz felett a futamidő végén nem biztos, hogy bekövetkezik, amely
ügyletet ekkor az általános forgalmi adóról szóló törvény szolgáltatásnyújtásnak
tekint, így a lízingbe adott termék lízingdíjai utáni áfaösszegek az egyes - szolgáltatásnyújtásról
szóló - számlákban szerepelnek. Az aktuális lízingdíjról kiállított számlában
szereplő, le nem vonható áfaösszeget az egyéb ráfordítások között kell elszámolni
a számviteli törvény 47. paragrafusának (1) bekezdése, illetve a 81. paragrafusa
(2) bekezdésének e) pontja alapján.
7. Előállítási, értékesítési költségek
Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek,
amelyek a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének
megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül
felmerültek, b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási)
értékének részét azok a költségek képezik, amelyek a) a szolgáltatás végzése,
nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, b) a szolgáltatás végzésével,
nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) a szolgáltatásra
megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók Az előállítási költségek
között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a
beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt
anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott
szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék
tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg. Értékesítési költségeket
és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános
költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.
|
Az eszközök bekerülési értéke a számvitelben
2007.06.08.
Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése,
létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő
beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes
összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal
növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba
történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási,
szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezeknek
a tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség
aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű
tételeket, a vámterheket foglalja magában.
A 22/2005.számú számviteli kérdés a vásárolt gép üzembe helyezésével kapcsolatban
felmerült költség elszámolhatóságáról szól, ha a cég tárgyévi eredménye erre fedezetet
nyújt. Van-e arra lehetőség, hogy az üzembe helyezés előtt felmerült költségeket
ne az eszköz értékében vegyük figyelembe?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint az eszköz megszerzése, létesítése,
üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig (a rendeltetésszerű használatbavételig)
felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek az eszköz bekerülési
(beszerzési) értékének részét képezik, azokat az eszköz bekerülési értékét módosító
tételként kell elszámolni. Ez az elszámolási mód következik a számviteli alapelvekből
is, elsősorban az összemérés elvéből (a bevételeknek megfelelő költségeket, ráfordításokat
kell számításba venni), de az általános közgazdasági logikából is, hiszen indokolatlan
olyan eszközök költségeit a bevételeket terhelő tételként elszámolni, amely eszközöket
a bevételek megszerzéséhez, a vállalkozási tevékenységhez még nem használtak.
Ebből következően a kérdésben felvetett elszámolási módra nincs törvényi lehetőség.
A 10/2004.számú számviteli kérdésben egy könyvkiadó cég a szerzői jogdíjak elszámolásáról
kérdez.
A szerzői jogdíj elszámolásának módja több tényezőtől függ. Ezen tényezők közül
is a legfontosabb a jogdíj megfizetésének módja. E tekintetben két alapeset különíthető
el egymástól. Az egyikben a vállalkozás a megszerzett jogdíjért az eladott példányok
árából kalkulált százalékos alapon fizet , míg a másik esetben egy összegben,
az eladott példányszámoktól függetlenül.
1. eset: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az eszközök bekerülési (beszerzési
és előállítási) értékébe az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig
felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket sorolja. E tételek
között nem szerepel (nem is szerepelhet) az eszköz értékesítéséhez, eladásához
kapcsolódó tétel, jelen esetben az eladott könyvekhez kapcsolódó, az értékesítéskor
(az eladási ár függvényében) számított és fizetett szerzői jogdíj, tehát az nem
része az előállítási értéknek. Ebben az esetben a szerzői jogdíj az értékesítés
költségét képezi, személyi jellegű ráfordításként számolandó el, tehát a szerző
díjazása az eladott példányok arányában nem lehet része a könyv bekerülési értékének.
2. eset: A másik lehetőség szerint a szerzői jogdíjat a vállalkozás egy összegben
a könyvkiadás (megjelentetés) előtt fizeti meg a szerzőnek. Ha az így megszerzett
jogot a vállalkozás több éven keresztül, vagy több mű esetében kívánja hasznosítani,
akkor azt az immateriális javak között vagyoni értékű jogként aktiválni kell és
a hasznosítás időtartama alatt terv szerinti értékcsökkenést kell utána elszámolni.
Amennyiben az egy összegben megvásárolt szerzői jogot a vállalkozás nem tervezi
a jövőben is felhasználni, hanem azt kizárólag egy alkalommal, egy adott kiadványhoz
használják fel, akkor a szerzői jogért kifizetett összeget költségként, egy összegben
indokolt elszámolni és az a kiadvány (annak példányai) előállítási értékét (közvetlen
önköltségét) növeli.
Ha a szerzővel kötött megállapodás a fenti két alapeset (az eladott példányokkal
arányos, illetve az egyösszegű díj esete) ötvözeteként jött létre, akkor ezt értelemszerűen
a számviteli megoldásokban is követni kell. Ennek megfelelően tehát az egy összegben
kifizetett díjjal indokolt a kiadvány bekerülési értékét növelni, míg a későbbiekben
fizetendő, az eladott példányszámok után számított díj az értékesítés költségének
tekintendő.
87/2003. számú számviteli kérdés szerint egy társaság tulajdonában több személygépkocsi
is van. Bizonyos tartozékokat, felszereléseket a személygépkocsikkal együtt, míg
más tartozékokat, felszereléseket később vásároltak meg. Hogyan kell ezeket az
eszközöket nyilvántartásba venni (önálló eszközként, vagy a személygépkocsik bekerülési
értékének részeként)? Mi alapján lehet a megfelelő nyilvántartásba vételhez szükséges
minősítést elvégezni?
A kérdésben említett tartozékok, felszerelések kimutatását több szempont figyelembevételével
indokolt meghatározni a társaság könyveiben. Egyrészt meg kell állapítani a szóban
forgó eszközök beszerzési időpontjának, valamint a személygépkocsi rendeltetésszerű
használatbavételi időpontjának egymáshoz való viszonyát. Másrészt meg kell vizsgálni,
hogy a tartozékok, a felszerelések egy-egy meghatározott személygépkocsihoz rendelten
szolgálják-e a használatba vételüket követően a társaság tevékenységét, vagy előfordulhat
a cég autói közötti átszerelésük. Harmadrészt pedig el kell dönteni, hogy a tartozékok,
felszerelések tartósan szolgálják-e a társaság tevékenységét.
A számviteli törvény korábban idézett 47. paragrafusa határozza meg, hogy mely
tételek tekinthetők az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke részének.
E paragrafus (7) bekezdése alapján a bekerülési értéknek része a tárgyi eszköz
biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi
eszköz beszerzésével egyidőben, vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok,
tartalék alkatrészek beszerzési értéke, függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz
számlázott értékében vagy külön számlában jelenik-e meg.
Az ismertetett szabályoknak megfelelően a következő elszámolások lehetségesek
a kérdésben meghatározott eszközöknél:
a) Ha a személygépkocsi üzembe helyezésének időpontjáig megtörtént a szóban forgó
tartozékok, felszerelések beszerzése (a későbbi javításhoz szükséges alkatrészek
kivételével), akkor bekerülési értéküket a személygépkocsi bekerülési értékének
részeként kell figyelembe venni, ha a tartozékok, felszerelések használata csak
egy meghatározott személygépkocsihoz kapcsolódik.
b) Ha a beszerzés a személygépkocsi rendeltetésszerű használatbavételét megelőzően
megtörtént, de a tartozékokat, a felszereléseket használatuk során átszerelik
a személygépkocsik között, akkor beszerzési értékük nem tekinthető az egyes személygépkocsik
bekerülési értéke részének. Ekkor elszámolásuk - a számviteli törvény általános
előírásai szerint - rendeltetésük, használatuk alapján önálló tárgyi eszközként
vagy készletként történik.
c) Ha a kérdésben említett tartozékokat, felszereléseket a személygépkocsi üzembe
helyezését követően szerezték be, mérlegelni kell, hogy azok tartósan szolgálják-e
a vállalkozás tevékenységét, illetve a személygépkocsi rendeltetésszerű használatához
szükségesek-e vagy sem. Ha nem, akkor készletként történő kimutatásuk indokolt,
ellenkező esetben viszont meg kell vizsgálni, hogy a tartozékokat, a felszereléseket
csak egy meghatározott személygépkocsihoz rendelten használják-e. Ha igen, akkor
a tartozékok, felszerelések bekerülési értéke az érintett személygépkocsi bekerülési
értékét növeli. Ellenkező esetben önálló tárgyi eszközként indokolt azokat a könyvekben
szerepeltetni.
A bekerülési érték részét képezi - az előbb felsoroltakon túlmenően - az eszköz
beszerzéséhez szorosan kapcsolódó - illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés,
adásvétel, csere után járó) illetéke], - az előzetesen felszámított, de le nem
vonható általános forgalmi adó, - a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási,
szolgáltatási díj, - az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj
(környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), - a vásárolt vételi opció díja
A bekerülési értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános
forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték
arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható
hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti
az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. A bekerülési (beszerzési) érték részét
képezi: a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe
vett hitel, kölcsön aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként
előírt - bankgarancia díja, ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele
miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított
rendelkezésre tartási jutalék, ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,
ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig
terjedő időszakra elszámolt kamat; b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó -
az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt - biztosítási díj; továbbá
c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán
meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe
helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól,
hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint d) a beruházás tervezés,
a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás
(a betanítás) díjai, közvetlen költségei.
1. Építési telek, épület
Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése
esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba,
akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek
építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait
a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni
a telek bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Az ezt
meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény)
bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. Egy adott beruházás
miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott
beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége
az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.
96/2006. számú számviteli kérdés: Társaságunk a feleslegessé vált központi telephelyet
építési telekként kívánja értékesíteni. A telephely több telekként, épületként,
útként szerepel a könyvekben. Az építési telekként történő értékesítésnek előfeltétele
a telekmegosztáson túl az is, hogy az épületek, építmények lebontásra kerüljenek.
Ráaktiválható-e az építési telkek értékére az épületek bontási költsége, továbbá
a lebontott épületek könyv szerinti értéke?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. paragrafusának (5) bekezdése alapján
az építési telek (földterület) és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése
esetén az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt
teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait
a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni.
Ezt az előírást a beszerzéskor kell alkalmazni, a telek későbbi értékesítésekor
azonban a telek bekerülési értékét növelő ilyen tételeket már nem lehet számításba
venni.
Az épület, az építmény megszüntetésekor (a tárgyi eszközök közül történő kivezetésekor)
a számviteli törvény 53. paragrafusa (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében
foglaltak szerint kell eljárni. Ebből következően a lebontott épületből, építményből
visszanyert, használható anyagokat piaci értéken az épület, építmény könyv szerinti
értékét csökkentő tételként készletre kell venni, a készletre vétel utáni nettó
értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, a szóban forgó
épület, építmény állományból történő kivezetésekor (akkor, amikor azokat rendeltetésüknek
megfelelően már nem használják), legkésőbb az épület, az építmény bontásakor.
Az épület, az építmény (út, kerítés, térburkolat) bontásának költségeit a felmerülés
időszakában kell az eredmény terhére elszámolni.
Nem alkalmazható a levélben leírt esetben a bontási költségek elszámolására a
számviteli törvény 47. paragrafusa (6) bekezdésének előírása sem, mivel az épület,
az építmény bontása nem egy adott saját beruházás miatt történik.
A leírtakból következően a telek értékét növelő tételként nem számolható el a
lebontott épületek, építmények (utak, kerítések, térburkolatok) nettó értéke és
bontási költsége függetlenül attól, hogy azok milyen mértékben rontják az eredményt.
A telek értékét növelő beszerzési költségként legfeljebb a teleknek építési telekké
történő átminősítése érdekében közvetlenül felmerült ráfordítások számolhatók
el, az épületek, építmények könyv szerinti értéke és a bontási költségek kivételével.
2. Próbaüzemeltetés
A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított,
raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége,
ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő
költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, valamint a bekerülési
(beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg
után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig
kapott kamat összege.
3. Tárgyi eszköz bekerülési értéke
A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges
- és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett
- tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy
az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi
eszköz bekerülési értéke részének tekintendő. A tárgyi eszköznél értéket növelő
bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz
bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának
növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti
állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét
(saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált
értékét is). A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését
szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási,
az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása
esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét
nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.
49/2006. számú számviteli kérdés: Költségtakarékossági okokból vállalkozásunk
munkagépeinek javítását saját szerelőink végzik az előzetesen megvásárolt alkatrészek
(például különböző tartozékok, tartalék alkatrészek, gumiabroncsok) felhasználásával.
Számviteli szempontból anyagköltségként kell-e kimutatnom a felhasznált alkatrészek
értékét? Mikor válhat az alkatrészek beszerzési értéke az adott munkagép bekerülési
értékének részévé és mikor lehet azt önálló eszközként kimutatni?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény)
78. paragrafusának (2) bekezdése szerint anyagköltségként kell elszámolni az üzleti
évben vásárolt anyagok (többek között egyes vásárolt alkatrészek) felhasználásának
értékét.
A számviteli törvény 47. paragrafusának (7) bekezdése alapján a tárgyi eszköz
biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi
eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok,
tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz
számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési
(beszerzési) értéke részének tekintendő. Az ilyen tartozékok, tartalék alkatrészek
felhasználása tehát nem számolható el anyagköltségként.
Ha a vállalkozás a tárgyi eszköz üzembe helyezését követően, tárgyi eszközeihez
vásárolt, a számviteli törvény 47. paragrafusának (7) bekezdése alá nem tartozó
tartozékok várhatóan egy évnél tovább szolgálják a vállalkozási tevékenységet,
azokat a befektetett eszközök között indokolt kimutatni (ilyenek lehetnek például
egyes járművekre vásárolt gumiabroncsok). Természetesen, ha az adott tartozék
nem minősül tartós eszköznek (azaz egy éven belül elhasználódik), a tartozék értékét
anyagköltségként kell elszámolni.
93/2006. számú számviteli kérdés: A társaság új telephelyet létesített. Az épületek
újak, a meglévő gépeket a régi telephelyről telepítették át. Mely időponttól lehet
az épületeket aktiválni? A tényleges használatbavételtől vagy csak a használatbavételi
engedély keltétől, vagy esetleg a hatósági helyszíni szemle időpontjától?
A beruházás során megvalósult tárgyi eszközöket (adott esetben az épületeket)
a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjával kell üzembe helyezni, aktiválni.
A rendeltetésszerű használatbavétel feltételei:
- az adott eszköz a műszaki feltételek teljesülése mellett a tényleges használatra
alkalmas legyen;
- a szükséges jogi, hatósági engedélyek megvannak;
- az adott eszközt ténylegesen használni is fogják.
A tényleges használatbavétel időpontját megelőzően - nyilvánvalóan - a műszaki
feltételek teljesültek, az épületek ténylegesen használhatók, ugyanakkor még hiányzik
a használatbavételi engedély. A kérdés az, elfogadható-e a hatósági feltételek
teljesüléseként a helyszíni szemlén tapasztaltaknak a - később kiadott - használatbavételi
engedélyben rögzített megállapítása?
A használatbavételi engedély megadását megelőzően lefolytatott használatbavételi
eljárás - a használatbavétel egyéb feltételei teljesülése mellett - akkor tekinthető
elegendőnek a beruházás során megvalósított tárgyi eszköz(ök) aktiválásához,
- ha a használatbavételi eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt,
elfogadott jegyzőkönyv készült, amely szerint a szakhatóság mindent rendben lévőnek
talált, és
- a szakhatóság jelezte a használatbavételéi eljárás, illetve az erről készült
jegyzőkönyv alapján, hogy a használatbavételi engedélyt ki fogja adni.
Feltételezzük, hogy a használatbavételi engedély későbbiekben történő kiadása
a fentiek szerinti írásos dokumentumokon alapul. Ha ezek a feltételek fennállnak,
akkor a rendeltetésszerű használatbavétel időpontja a tényleges használatbavétel
időpontja.
Ha a helyszíni szemle megállapításait külön nem rögzítették, akkor a rendeltetésszerű
használatbavétel időpontja a használatbavételi engedély kelte. Ez esetben a tényleges
használatbavétel időpontja és a használatbavételi engedély kelte közötti időszakra
nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az ezen időszak alatti üzemeltetéssel
kapcsolatosan felmerült esetleges költségekkel (mint próbaüzemeltetés költségeivel)
az épületek bekerülési értékét kell növelni.
Mivel az új épületekbe a meglévő gépeket telepítették át, az áttelepítés, az
áthelyezés költségei a tárgyév költségeit érintik (mint alapítási-átszervezési
költségek), a meglévő gépeket nem kellett a tárgyi eszközök közül kivezetni és
újból használatba venni, így - ez esetben - az áttelepített gépeknél a próbaüzemeltetés
nem értelmezhető. Ebből viszont az következik, hogy a tényleges használatbavétel
időpontja és a használatbavételi engedély kelte közötti időszak gépekhez kacsolódó
költségei (értékcsökkenési leírás, üzemeltetési és karbantartási költségek stb.)
a termelés érdekében felmerült költségnek minősülnek.
Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként,
továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett
tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett
(kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési,
az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési)
értéknek minősül. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek
az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő
értéket kell tekinteni. Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás,
illetve átalakulás esetén a 3. paragrafus (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott
különbözet. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés
bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni
betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték,
illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel
csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár). A
gazdasági társaság és a tulajdonosok (a tagok) közötti, alapításhoz, tőkeemeléshez,
tőkeleszállításhoz, a törvényben szabályozott cégvásárláshoz, átalakuláshoz, beolvadáshoz
kapcsolódó eszközmozgásoknál az eszközök értékelésére vonatkozó előírásokat a
törvény külön paragrafusban szabályozza. E szerint - az azonos módon és értékben
történő figyelembevétel érdekében - az eszközök értékét a létesítő okiratnak,
a létesítő okirat módosításának, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési
határozatnak, a vagyonmérlegnek (vagyonleltárnak), a vagyonfelosztási javaslatnak,
illetve - ahol ilyen nincs - a gazdasági társaság által közölteknek kell tartalmaznia.
A törvény szerint a gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a nem pénzbeli
(vagyoni) hozzájárulásként átvett eszközöknek a létesítő okiratban, annak módosításában,
illetve az alapítói, a közgyűlési, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke
a bekerülési érték. A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a tulajdoni
részesedést jelentő befektetés értéke - alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett
tőke, valamint a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az alapítói,
a közgyűlési, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként
meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek
és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben, - átalakuláskor
a megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege,
- beolvadáskor a külső tulajdonosnál a megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg
szerinti - saját tőke összege. Ha a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkét leszállítják,
vagy a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, akkor a tulajdonosnál (a tagnál)
az átvett eszközök bekerülési értéke - a jegyzett tőke leszállításakor - a gazdasági
társaság által közölt, illetve számlázott érték, megszűnés esetén a vagyonfelosztási
javaslat szerinti érték. Sajátos módon kerül meghatározásra a tulajdoni részesedést
jelentő befektetés értéke cégvásárlás esetén. Ez esetben ugyanis a részesedés
bekerülési értéke a részvényekért, üzletrészekért fizetett ellenértéknek (a vételárnak)
az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt
összege. (Az üzleti vagy cégérték, illetve a negatív üzleti vagy cégérték külön
kerül kimutatásra.) Így elérhető, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetést
valós piaci értékén vegyék állományba.
Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni
az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét
jelentő bérmunkadíjat. Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként
kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerződés
alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti
jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.
4. Gazdasági társaság alapítása, átalakulása
Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként,
továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett
tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett
(kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési,
az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési)
értéknek minősül. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek
az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő
értéket kell tekinteni. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő
befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért,
vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy
cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy
cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár).
A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési
(beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában,
illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként,
valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett
tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke
a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli
betétnek megfelelő összegben. Gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt
gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében
kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó
- a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege
(kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege
szerinti saját tőke összege). Gazdasági társaság beolvadása esetén a külső tulajdonosnál
a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés
ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre
jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke
összege.
5. Csere, térítés nélküli átadás
Csere útján beszerzett eszköz bekerülési értéke az eszköz csereszerződés szerinti
értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség
nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá
a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz
bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert
piaci értéke.
6. Pénzügyi lízing
A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel
értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt
később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori
beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított
helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási
árát kell figyelembe venni.
Az 58/2006. számú számviteli kérdés szerint: Része-e a pénzügyi lízing
keretében lízingelt személygépjármű bekerülési értékének a le nem vonható általános
forgalmi adó?
Ha a kérdéses ügylet megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, valamint
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben
a pénzügyi lízinggel szemben támasztott követelményeknek, akkor az általános forgalmi
adóról szóló törvény szempontjából a pénzügyi lízinghez kapcsolódó általános forgalmi
adót jellemzően kétféle konstrukcióban lehet elszámolni, feltéve, hogy az eszközátadásról
a lízingbe adó gondoskodik és a számlát is ő állítja ki a lízingbe vevő felé.
Zárt végű pénzügyi lízing: amikor a szerződés szerint a lízingbe vevő a futamidő
végén a lízingelt eszköz felett biztosan tulajdonjogot szerez, amely ügyletet
ekkor az általános forgalmi adóról szóló törvény termékértékesítésnek tekint.
Ezzel a lízingbe adott termék utáni teljes áfaösszeg szerepel a számlán, a lízingelt
eszköz üzembe helyezéséig felmerült, egy összegben számlázott, le nem vonható
általános forgalmi adót a lízingelt eszköz bekerülési értékében kell figyelembe
venni a lízingbe vevőnél a számviteli törvény 47. paragrafusa (2) bekezdésének
b) pontja alapján.
Nyílt végű pénzügyi lízing: amikor a szerződés szerint a lízingbe vevő tulajdonszerzése
a lízingelt eszköz felett a futamidő végén nem biztos, hogy bekövetkezik, amely
ügyletet ekkor az általános forgalmi adóról szóló törvény szolgáltatásnyújtásnak
tekint, így a lízingbe adott termék lízingdíjai utáni áfaösszegek az egyes - szolgáltatásnyújtásról
szóló - számlákban szerepelnek. Az aktuális lízingdíjról kiállított számlában
szereplő, le nem vonható áfaösszeget az egyéb ráfordítások között kell elszámolni
a számviteli törvény 47. paragrafusának (1) bekezdése, illetve a 81. paragrafusa
(2) bekezdésének e) pontja alapján.
7. Előállítási, értékesítési költségek
Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek,
amelyek a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének
megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül
felmerültek, b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási)
értékének részét azok a költségek képezik, amelyek a) a szolgáltatás végzése,
nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, b) a szolgáltatás végzésével,
nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) a szolgáltatásra
megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók Az előállítási költségek
között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a
beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt
anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott
szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék
tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg. Értékesítési költségeket
és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános
költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.
|
|
|
|
|
|
|
|