A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 182. § (10) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

Az állami adóhatóságként eljáró Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jogállása és szervezete

1. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) központi hivatal. Az APEH a pénzügyminiszter irányítása alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.

(2) Az APEH székhelye Budapest.

2. § (1) Az APEH feladatait központi szervei, a Kiemelt Adózók Igazgatósága, illetőleg területi szervei útján látja el.

(2) Az APEH központi szervei a Központi Hivatal, a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet, illetőleg az Oktatási Intézet.

(3) Az APEH területi szervei

a) a főváros és Pest megye területén Budapest székhellyel az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,

b) Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye területén Miskolc székhellyel az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága,

c) Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Nyíregyháza székhellyel az APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága,

d) Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén Szeged székhellyel az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága,

e) Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területén Győr székhellyel az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága,

f) Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye területén Székesfehérvár székhellyel az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága,

g) Baranya, Somogy és Tolna megye területén Pécs székhellyel az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága.

(4) A Kiemelt Adózók Igazgatóságának székhelye Budapest.

(5) Az APEH területi szervei megyénként, illetőleg a fővárosban szervezeti egységeket működtethetnek.

3. § (1) Az APEH a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként szerepel. A területi szervek, a Kiemelt Adózók Igazgatósága, az Oktatási Intézet és a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet költségvetését az APEH költségvetése tartalmazza.

(2) Az APEH területi szervei, a Kiemelt Adózók Igazgatósága, az Oktatási Intézet és a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet jogi személyiséggel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek.

Az APEH vezetői

4. § (1) Az APEH vezetője az elnök.

(2) Az APEH elnökét határozatlan időtartamra a pénzügyminiszter nevezi ki, és menti fel.

(3) Az APEH elnökévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább öt év közigazgatási gyakorlattal, ötéves vezetői tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tekintéllyel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(4) Az APEH elnökének kinevezését a pénzügyminiszter kezdeményezésére az Állami Számvevőszék elnöke előzetesen véleményezheti, a jelöltet az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottsága meghallgathatja.

5. § (1) Az APEH elnökhelyetteseit és gazdasági vezetőjét határozatlan időtartamra az APEH elnökének javaslatára a pénzügyminiszter nevezi ki, és menti fel.

(2) Az APEH elnökhelyettesévé és gazdasági vezetőjévé szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki, ha legalább ötéves közigazgatási vagy közfeladatot ellátó szervnél szerzett gyakorlattal és három év vezetői tapasztalattal rendelkezik.

6. § (1) A területi szerveket, a Kiemelt Adózók Igazgatóságát, az Oktatási Intézetet és a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézetet az elnök által kinevezett igazgató vezeti.

(2) A területi szervek, a Kiemelt Adózók Igazgatósága szakmai tevékenységének irányításában az igazgató által kinevezett szakigazgatók, az Oktatási Intézet és a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet tevékenységének irányításában az igazgató által kinevezett igazgatóhelyettesek vesznek részt.

7. § Az APEH elnöke felett a munkáltatói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. Az elnökhelyettesek és a gazdasági vezető felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja. A területi szerveknek, a Kiemelt Adózók Igazgatóságának, az Oktatási Intézetnek és a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézetnek az igazgatója felett az elnök, a szakigazgató és az igazgatóhelyettes felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört.

Irányítás és felügyelet

8. § (1) A területi szervek, a Kiemelt Adózók Igazgatósága, az Oktatási Intézet és a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet a Központi Hivatal irányítása alatt állnak.

(2) Az APEH hatáskörébe tartozó hatósági eljárásban a területi szervek, illetőleg a Kiemelt Adózók Igazgatósága felettes szerve a Központi Hivatal, a Központi Hivatal felettes szerve az APEH elnöke.

(3) Amennyiben az első fokú eljárást a Központi Hivatal folytatja le, a másodfokú eljárás lefolytatására az elnök jogosult.

Kijelölési szabályok

9. § (1) A Kormány az állami adóhatóság feladatainak ellátására az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt jelöli ki.

(2) Az Art. V. Fejezetében megjelölt kapcsolattartó közigazgatási szervként a Kormány az APEH szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki. Az APEH elnöke az európai közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására a Központi Hivatalon belül Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) elnevezéssel szervezeti egységet működtet.

(3) Szerencsejátékkal összefüggő ügyben - a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározottak szerint - szabálysértési hatóságként a Kormány a Központi Hivatalt jelöli ki.

(4) A Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervként a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el.

Az APEH feladatai

10. § (1) Az APEH feladata:

a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés [az a)-b) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: adó]

megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

(2) Az APEH ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adóhatóság hatáskörébe utalt feladatokat.

(3) Az APEH ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adóhatóság hatáskörébe utalt feladatokat.

(4) Az APEH végzi a szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben foglaltak és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési, illetőleg a szerencsejáték ügyekkel összefüggő szabálysértési hatósági feladatokat.

(5) Az APEH ellátja magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, végrehajtásával, visszatérítésével, átutalásával, továbbá a magán-nyugdíjpénztárak részére történő adatátadással kapcsolatos, jogszabályban az állami adóhatóság feladataként meghatározott feladatokat.

(6) Az APEH ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a munkaügyi hatóságnak történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adóhatóság feladataként meghatározott feladatokat.

(7) Az APEH ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a központi költségvetést megillető követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, valamint a vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői képviseletet. A végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat.

(8) Az APEH ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat.

(9) Az APEH az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, a pénzügyminiszter részére teljesítendő adatszolgáltatást.

(10) Az APEH lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését. A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások eredményeképpen kiadmányozott jogerős határozatok másolatát megküldi a pénzügyminiszternek, illetve a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásért beszedett díjakról és az eljárás során szerzett tapasztalatokról évente beszámolót készít a pénzügyminiszternek.

(11) Az APEH feladata az adó- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezése, feldolgozása és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatása.

(12) Az APEH szervei évente kötelesek a helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról az önkormányzat részére tájékoztatást adni. Az adatszolgáltatás tartalmát az önkormányzati és területfejlesztési miniszter bevonásával a pénzügyminiszter határozza meg.

(13) Az APEH az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat feldolgozza és a pénzügyminiszternek átadja, továbbá a pénzügyminiszter által meghatározott körben a költségvetési szervek részére számítástechnikai szolgáltatást nyújt.

(14) A területi szervek, illetőleg a Kiemelt Adózók Igazgatósága feladataik ellátása során együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzatokkal.

(15) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval, vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igény előterjesztésére az APEH területi szerve, illetőleg a Kiemelt Adózók Igazgatósága jogosult.

(16) A Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el a jogszabály alapján kizárólagos illetékességébe tartozó adózók adóztatási feladatait, illetőleg lefolytatja az APEH elnöke által elrendelt központosított ellenőrzéseket.

(17) A Központi Hivatal, illetőleg a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet összegyűjti és tárolja az adóztatással összefüggő adatokat, azokról a gazdasági célú elemzésekhez - az e feladatokat ellátó állami szervek részére - adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít.

(18) Az APEH köztisztviselői részére a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezése és lebonyolítása az Oktatási Intézet feladata.

(19) Az APEH az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat az APEH elnöke gyakorolja.

(20) Az APEH ellátja a törvény, kormányrendelet, illetőleg miniszteri rendelet által a hatáskörébe utalt feladatokat.

Az első fokon eljáró szervek

11. § (1) Az APEH hatáskörébe tartozó ügyekben - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - első fokon a területi szervei és a Kiemelt Adózók Igazgatósága járnak el.

(2) Az illeték (illetékelőleg) kiszabásával, megállapításával, kezelésével, megfizetésével, nyilvántartásával, törlésével, visszatérítésével, az eljárási illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a megye területére, illetőleg a főváros területére kiterjedő illetékességgel az APEH regionális igazgatóságának nevében az illetékügyben eljáró megyei, illetőleg fővárosi szervezeti egysége (a továbbiakban: illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység) jár el.

(3) A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban első fokon a Központi Hivatal jár el.

(4) Az APEH-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Hivatal látja el.

12. § (1) A szerencsejáték szervezéssel összefüggő hatósági feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(2)

(3) Játékterem működéséhez a játékterem helye szerinti települési önkormányzatba főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása szükséges arról, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az építésügyi jogszabályoknak és a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szjtv.) foglaltaknak megfelel, valamint, hogy a játékterem működéséhez az Szjtv. 2. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt érdekek védelmét figyelembe véve mérlegelési jogkörében eljárva hozzájárul.

(4) Az Szjtv. 27. § (10) bekezdése alapján az APEH köteles a játékkaszinó működéséhez a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjének szakhatósági állásfoglalását beszerezni.

(5) A szerencsejáték ügyben kiszabott bírság végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben illetékes regionális igazgatóság, illetőleg a Kiemelt Adózók Igazgatósága folytatja le.

Az APEH általános illetékességi szabályai

13. § Az eljárásra - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -

a) a magánszemély állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye,

b) a jogi személyiség nélküli vállalkozó - ideértve a vállalkozó magánszemélyt is - székhelye, ennek hiányában telephelye,

c) a jogi személy, illetőleg egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye)

szerinti regionális igazgatóság az illetékes.

Az APEH különös illetékességi szabályai

14. § (1) A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében illetékes adóhatóság dönt.

(2) Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes területi szerv folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes területi szerv is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetőleg az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására.

(3) Adó-, jövedelem- és illetőségigazolás ügyben az adózó kérelmére - a 15. § (1) bekezdésének a)-h) pontjaiban és (2) bekezdésében megjelölt adózók kivételével - az APEH bármelyik elsőfokú területi szerve eljárhat. Az illetékkel összefüggő igazolást - a 19. §-ban meghatározott illeték kivételével - az adott illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység állítja ki.

(4) Ha az adózó adóhatóságának illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóhatóság az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóhatóság az illetékes.

(5) Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóhatóságnak a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, kérheti az adóhatóság vezetőjétől az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes adóhatóság kijelölését.

(6) Az APEH területi szerve az APEH elnökének utasítására (engedélyével) ellenőrzést az illetékességi területén kívül is végezhet.

 

Az APEH kizárólagos illetékességi szabályai

15. § (1) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében - az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 19. §-ban meghatározott illetéket, illetőleg ha jogszabály másként nem rendelkezik - kizárólag a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el:

a) az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult

aa) belföldön nem letelepedett adóalany,

ab) diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselője,

ac) Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje,

ae) Egyesült Királyság fegyveres ereje,

af) közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálásában,

b) a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek tekintetében,

c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében, ideértve az Art. 4. és 8. számú mellékleteiben meghatározott adózókat is,

d) a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében,

e) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői és közalkalmazottai adóügyében,

f) a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, az olyan gazdasági társaságok, közhasznú társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelmi miniszter,

g) az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetőleg az IRM Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok és közhasznú társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetőleg az IRM Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,

h) az APEH alkalmazottai adóügyében,

i) a külön jogszabályban meghatározott kiemelt adózók adóügyeiben.

(2) A Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el a Központi Hivatal és a területi szervek, az Oktatási Intézet, valamint a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet adóügyében is.

(3) A Kiemelt Adózók Igazgatóságához kell teljesíteni az Art. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget,

(4) Az Art.-ban meghatározott központosított ellenőrzést a Kiemelt Adózók Igazgatósága végzi. Amennyiben a központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a Kiemelt Adózók Igazgatósága egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg folytatja le, az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozatot az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi szervnek kell megküldeni.

16. § (1) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a Kiemelt Adózók Igazgatósága illetékességébe tartozik, a Kiemelt Adózók Igazgatósága hatáskörébe utalt adóügyekben 3 adóéven át akkor is a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(2) Ha az adózó jogutódlással jött létre - ide nem értve a szétválást -, akkor is a Kiemelt Adózók Igazgatósága illetékességébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(3) Ha a Kiemelt Adózók Igazgatósága illetékességébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el.

16/A. § (1) A csoportos adóalanyiság időszakában a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el a csoport tagok adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoport tag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban.

(2) A soron kívüli bevallási kötelezettséget a Kiemelt Adózók Igazgatóságához kell teljesíteni

a) a csoportos adóalanyiság időszaka előtti - bevallással le nem fedett-adómegállapítási időszakok vonatkozásában valamennyi adóról, valamint

b) a csoportos adóalanyiság időszakával egybeeső adómegállapítási időszakok vonatkozásában az általános forgalmi adójáról.

(3) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.

Illetékességi szabályok illetékügyekben

17. § (1) Az öröklés után járó illetéket az az illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység szabja ki,

a) amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van,

b) ha a hagyatékot közjegyző nem tárgyalta, amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt - ennek hiányában az APEH elnöke által kijelölt illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység -,

c) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, ha a közjegyző székhelye Budapesten van.

(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az az illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység szabja ki,

a) amelynek illetékességi területén az ingatlan található,

b) ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik, feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog.

(3) Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az illetéket az az illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység szabja ki, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetőleg a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található.

(4) A kiszabás alapján pénzzel fizethető eljárási illetéket az az illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység állapítja meg, amelynek illetékességi területén az eljáró hatóság székhelye vagy az illeték fizetésére kötelezett lakóhelye (székhelye) van.

(5) Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésével kapcsolatos öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az az illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység szabja ki, amelynek területén a működtetési jogot szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van.

(6) Az érdekelt fél indokolt kérelmére vagy kizárási okból az e kormányrendeletben megállapított illetékességtől eltérően az APEH elnöke az illeték kiszabására más illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egységet is kijelölhet.

(7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az az illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az az illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet az illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egységnek kell megküldeni.

18. § (1) Az illeték törlése iránti eljárásban az az illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység jár el, amelyik a 17. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította.

(2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban

a) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 77. §-a szerinti, kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az az illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység, amelynek a számlájára az illetéket befizetni rendelték,

b) az Itv. 32. §-a szerinti, a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetőleg a bíróság székhelye szerinti illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység,

c) az eljárás megindítása nélkül megfizetett, az Itv. 73. § (12) bekezdés első mondata szerinti illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység,

d) az Itv. 94. §-a szerinti megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység,

e) az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye szerinti illetékügyben eljáró megyei, fővárosi szervezeti egység jár el.

(3) Az Itv. 74. § (3) bekezdése alapján a választottbíróság által átutalandó illetéket és költséget az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága illetékügyben eljáró fővárosi szervezeti egységének kell átutalni.

19. § A regionális igazgatóságoknál, illetve a Kiemelt Adózók Igazgatóságánál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára az a regionális igazgatóság (Kiemelt Adózók Igazgatósága) az illetékes, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.

20. § (1) Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetőleg végrehajtási ügyekben - ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is - az adózó adóügyeiben illetékes regionális igazgatóság, illetőleg a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el.

(2)

Záró rendelkezések

21. § (1) E kormányrendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2)

(3) E kormányrendelet 15. § (1) bekezdésének f) és g) pontjaiban az „és közhasznú társaságok” szövegrész 2009. július 1-jén hatályát veszti.

22. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg az APEH fontos és bizalmas, illetve az adathozzáférési szempontból védett munkakörei tekintetében a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, pszichikai alkalmassághoz kötött munkaköröket.