Ebben az esetben az egyesület köteles „nullás” társasági adóbevallást benyújtani az adóévet követő év május 31-éig.

Minden egyes, a 30%-on felül megszerzett további részesedésnél a tényleges megszerzés időpontjától kell az egy éves időszakot számolni (feltéve, hogy a megszerzést 30 napon belül bejelentették az adóhatósághoz), és az árfolyamnyereség összegében a csökkentő korrekciós tételt ez alapján lehet csak figyelembe venni.

A tárgyhó 20-án kell megfizetni a havi társasági adóelőleg összegét.

Nem, mert törvényi feltétel, hogy az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kell kimutatni a fejlesztési tartalék címén igénybe venni kívánt összeget.

Az üdülő üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségek nem minősülnek elismert költségnek a társasági adóalapnál, mivel az üdülő üzemeltetése nem függ össze a társaság vállalkozási, bevételszerző tevékenységével. Erre tekintettel ezekkel a költségekkel meg kell növelni az adózás előtti eredményt.

Nem, ezeket az előlegeket az adóhatóság hivatalból törölni fogja az adófolyószámláról.

Nem, mivel a kedvezmény alkalmazása/nem alkalmazása olyan döntésnek minősül, amelyet utólag önellenőrzéssel nem lehet megváltoztatni.

Az oltás költségének a munkavállaló számára történő megtérítését a társaság a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el; amely költség a társasági adóalap megállapítása során a vállalkozás érdekében felmerült, elismert költségnek tekinthető.

A jogdíj címén érvényesíthető kedvezmény az adózó döntése alapján vehető igénybe; az is döntésnek minősül (függetlenül annak indokától), ha az adózó nem alkalmazza a csökkentő tételt. Mivel az adózás rendjéről szóló törvény tiltja, hogy az adózó a döntését utólag önellenőrzéssel változtassa meg, így a jelen csökkentő tétel önellenőrzéssel történő igénybevételére nincs lehetőség.

Nincs teendő. A 2010. adóévi esedékességgel – a korábbi különadó-bevallások alapján – felkönyvelt különadó-előlegek az adóhatóság által hivatalból törlésre kerülnek, tekintve, hogy 2010-től ezen adónem megszűnt.

Az adóalap-csökkentő tétel érvényesítési feltételei között szereplő egy évet a 30%-on felül megszerzett további részesedés 2010. évi megszerzésének napjától kell számítani (tehát nem az eredeti részesedés megszerzésétől).

2010-től az adomány mint fogalom megszűnt, adóalap-kedvezmény csak kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása, vagy – akár közhasznú, akár kiemelkedően közhasznú szervezettel kötött – tartós adományozás esetén lehetséges; ez utóbbinál a nyújtott támogatás 20%-a, előbbi esetben 50%-a erejéig.

2009. adóévtől az egy éven túli követelések összegének 20%-a behajthatatlannak minősül a társasági adó szempontjából, kivéve az elévült és a bíróság előtt nem érvényesíthető követeléseket (ez független a számviteli minősítéstől). A behajthatatlan követelés összegével, legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig az adózás előtti eredmény csökkenthető.

Igen. 2010-től a társasági adóalanyok nem vehetik adóalap-csökkentő tételként figyelembe a helyi iparűzési adó ráfordításként elszámolt összegét.

Nem, mert a sávos adókulcs alkalmazásának feltétele – többek között –, hogy az adózó adóalapja az adóévben érje el legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét.

Az adóévi veszteség elhatárolásának engedélyezése iránti kérelmet – főszabály szerint – az adóévre vonatkozó bevallás benyújtásának esedékességéig, vagyis az adóévet követő május 31-éig kell benyújtani. Az önellenőrzéssel pótlólagosan feltárt veszteség, valamint az önellenőrzés okán engedély alá eső teljes adóévi veszteség elhatárolásának engedélyezése iránti kérelmet az önellenőrzési lap benyújtásának esedékességéig; az ellenőrzés által feltárt pótlólagos veszteség, valamint az ellenőrzés okán engedély alá eső teljes adóévi veszteség elhatárolásának engedélyezése iránti kérelmet pedig a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, felügyeleti intézkedés vagy az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése esetén az eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül kell benyújtani.

Önmagában az, hogy a beszerzett tárgyi eszköz használt, nem zárja ki a fejlesztési tartalék „adómentes” feloldásának lehetőségét; feltételezve, hogy a beruházás az egyéb törvényi feltételeknek megfelel.

Nem, mert a kedvezmény igénybevételének feltétele a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint, hogy a beszerzett eszköz új, korábban használatba nem vett eszköznek minősüljön. E feltételnek az építési telek nem tud eleget tenni.

Ilyen kizáró feltételt a törvény nem tartalmaz, vagyis önmagában a tagi kölcsön elengedését megelőző évi veszteséges működés nem akadálya a kedvezményes szabály alkalmazásának.

A Tao. tv. 3. számú melléklete a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként nevesíti a cégautóval összefüggő költségeket. A hivatkozott rendelkezés nem tartalmazza, hogy csak a nem magáncélú használatra eső rész lenne elismert, nem kizáró tényező tehát a magáncélú használat, vagyis emiatt nem vitatható el a költségkénti elszámolás jogszerűsége.

Nem, mivel a Tao. tv. 19. § (8) bekezdése értelmében a jogutódnak első adóévében nem kell alkalmaznia a (3) bekezdés c) pontjában foglalt [a jövedelem-(nyereség-)minimum elérésére vonatkozó] feltételnek a „megelőző adóévre” vonatkozó kitételét.

Figyelemmel arra, hogy a Tao. tv. 4. § 32. pontja nem ír elő szakirányú képzettséget, ezért bármely egyetemi vagy főiskolai oklevél megléte esetén az egyéb feltételeknek is megfelelő személy szoftverfejlesztőnek minősül; vagyis alkalmazására tekintettel az adókedvezmény igénybe vehető.

Adóalanyonként értendő. A számviteli törvény készpénz napi záró állomány maximális mértékét szabályozó 14. § (9) bekezdése a (8) bekezdés szerinti pénzkezelési szabályzat tartalmára utal, ezért abban nem telephelyenként, hanem a gazdálkodó egészére kell meghatározni a készpénz napi záró állomány összegét.

A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján a korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével csökkenthető az adózás előtti eredmény; tehát a szóban forgó beruházások kapcsán a kivitelezés évei alatt vehető igénybe a kedvezmény az egyes adóévekben elszámolt beruházási költségek alapján.

Az előző üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevétele és rendkívüli bevételek együttes összegét.
[Szt. 14. § (9)-(10) bekezdés.]

Az utóbbi feltevés a helyes, vagyis önmagában a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség alapján vehető igénybe az adókedvezmény; nem szükséges, hogy a szoftverfejlesztő alkalmazása a K+F tevékenységre tekintettel történjen.
[Tao. tv. 22. § (9) bekezdés.]

A cégautóval kapcsolatban felmerült, megfelelő bizonylat alapján elszámolt költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek. A Tao. tv. nem írja elő útnyilvántartás vezetését, ahhoz azonban, hogy az adózó igazolni tudja, hogy a költségek ténylegesen a cégautóval kapcsolatosan merültek fel, célszerű az év elején és az év végén a kilométer-állást feljegyezni, amellyel igazolni lehet, hogy az adóévben hány kilométert futott a jármű.   
[Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pont, 3. számú melléklet B) fejezet 6. pont.]

A hivatkozott adóalap-kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a személygépkocsi a társaságnál a tevékenységi profilt meghatározó járműnek tekinthető. A személygépkocsi abban az esetben tekinthető tevékenységi profilt meghatározó járműnek, ha a társaság által végzett tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik és a társaság azt a tevékenységéhez rendszeresen (nem csak egy-egy esetben) használja, továbbá a végzett tevékenység a jármű használata nélkül a szokásos módon nem lenne folytatható. Mindezen szempontok alapján az adózó maga ítéli meg, hogy a szóban forgó adóalap-korrekció törvényi feltételei teljesülnek-e többek között azzal, hogy a személygépkocsi-beruházás megfelel az irányadó közösségi (de minimis vagy csoportmentességi) rendeletekben foglaltaknak is.
[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont.]

A visszavásárolt részvények bevonásakor a visszavásárlási értéket rendkívüli ráfordításként, a névértéket pedig rendkívüli bevételként kell elszámolni. A visszavásárolt saját részvény bevonása következtében elszámolt bevételnek a saját részvény bekerülési értékét meghaladó részével csökkenthető az adózás előtti eredmény a társasági adó és a különadó megállapítása során.
[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés m) pont, Kjtv. 3. § (3) bekezdés j) pont.]

Nem, mivel a Tao. tv. vonatkozó szabályai ezt nem írják elő, csak a beruházás megvalósítását.
[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pont, (15) bekezdés.]

Igen. A két adóalap-kedvezmény igénybevételének időpontja eltér egymástól, ugyanis a fejlesztési tartalékra tekintettel a képzés adóévének adóalapja csökkenthető, míg a beruházási adóalap-csökkentő tétel a beruházás elszámolása (jelen esetben, mivel azt fejlesztési tartalékból valósítja meg az adózó, a feloldás) adóévében vehető igénybe.
[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pont, zs) pont.]

Az innovációs járulék alanyai a belföldi székhelyű, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok. A közhasznú besorolású nonprofit gazdasági társaság e feltételeknek megfelel, és az innovációs járulékról szóló törvény nem tesz kivételt sem a nonprofit jellegre, sem a közhasznú besorolásra tekintettel, ezért a társaság nem mentesül az innovációs járulék-kötelezettség alól. Mentesülhet azonban a törvényben meghatározott esetekben (előtársasági időszak, mikro-, vagy kisvállalkozási méret).
[A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. § (1)-(3) bekezdés]

Nem, mivel a különadóról szóló törvény e jogcímen nem ír elő korrekciós kötelezettséget.
[Kjtv. 3. §]

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után a vámhatóságtól igényelt jövedékiadó-visszatérítés visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak minősül, így annak értékével (ha a teljes összegnek az adóévben csak egy részét számolja el a társaság az adózás előtti eredmény javára, akkor az elszámolt részével) csökkenthető az adózás előtti eredmény a különadó-alap meghatározásakor.
[Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 3. § (3) bekezdés b) pont]

A kérdésben szereplő átalakulás a társasági szerződés módosítása útján bekövetkező formaváltás, amely szintén az átalakulás egyik módjának tekintendő függetlenül attól, hogy arra a társasági törvény átalakulásnál irányadó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.  A közkereseti társaság betéti társasággá való átalakítása ezért, mint átalakulás, az eva-alanyiságot kizáró oknak minősül, amely miatt a társaság eva alanyisága – az ezen átalakulását megelőző nappal – megszűnik.
[Eva tv. 22. § (2) bekezdés, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 107. § (1) bekezdés]

Nem, mivel a törvény által mentesített adóalanyi körhöz tartozik.
[Tao. tv. 6. § (6) bekezdés b) pont]

Ebben az esetben az adózó maga készíthet jegyzőkönyvet, melyet a kár keletkezésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül az adóhatóságnak meg kell küldenie. Az adózó által készíthető kárfelvételi jegyzőkönyvre ajánlott minta található az APEH honlapján az Adózási információk/Társasági adó menüpont alatt.
[Tao. tv. 6. § (10) bekezdés]

Kell, mivel a számviteli törvény amellett, hogy cég a bejegyzéséig nem kezdi meg a vállalkozási tevékenységét, további feltételként írja elő, hogy a cégbejegyzés az üzleti év fordulónapjáig megtörténjen. Mivel ez utóbbi feltétel jelen esetben nem teljesül, így az előtársasági időszak a kft.-nél önálló beszámolási időszak. A kft. első (előtársasági) üzleti éve így 2008. december 6-ától 2009. január 5-éig tart, ezt követő adóéve pedig 2009. január 6-ától 2009. december 31-éig.
[A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 11. § (5) bekezdés, 135. § (6) bekezdés, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 2. pont.]

A legalább 30%-os részesedés megszerzését a szerzéstől számított 30 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz (a szerzésre vonatkozó szerződést, okiratot nem kell csatolni). A kedvezményre – a bejelentett részesedés értékesítése adóévi árfolyamnyeresége alapján – Társaságuk akkor jogosult, ha a részesedést az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartotta nyilván.
[Tao. tv. 4. § 5. pont, 7. § (1) bekezdés dz) pont.]

A 2005. adóévben képzett fejlesztési tartalék (lekötött tartalékba helyezett) összege a törvényben meghatározott beruházás(ok)ra a 2009. adóév utolsó napjáig használható fel, ez esetben nincs adózási következmény.
[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pont, 7. § (15) bekezdés.]

Az elsődleges mezőgazdasági termelést szolgáló beruházásra tekintettel az adóalapnál érvényesített kedvezmény az 1857/2006/EK rendelet szerinti támogatásnak minősül; mely rendelet szerint igénybevett kedvezmények maximális mértéke 400 ezer euró/három adóév.
[A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés zs) pont, 7. § (12) bekezdés, 1857/2006/EK rendelet 4. cikk (9) bekezdés.]