Utolsó módosítás: 2010.03.19.  péntek


1. Mi tartozik az összevont adóalapba?

Az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelem mellett, az összevont adóalapba tartozik az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányban megállapított jövedelme is, melyet növelni kell az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmek kivételével az adóalap-kiegészítéssel.

Vissza a tartalomjegyzékhez
2. A külön adózó (forrásadós) jövedelmekre is vonatkozik az adóalap-kiegészítés?

Nem.

Vissza a tartalomjegyzékhez
3. Az adóterhet nem viselő járandóságot (mint például a nyugdíjat) a kifizetőnek, munkáltatónak adóalap-kiegészítés nélkül kell beszámítani az adóalapba?

Igen.

Vissza a tartalomjegyzékhez
4. Az adójóváírás 2010. január 1-jétől milyen jövedelmi viszonyok esetén alkalmazható?

Az adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként (ez legfeljebb 12 hónap lehet) 15 100 forint (évente összesen legfeljebb 181 200 forint), ami teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3 millió 188 ezer forint jogosultsági határt. Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a legfeljebb 181 200 forintot, így évi 4 millió 698 ezer forint összes jövedelem esetén már csökkentett összegben sem érvényesíthető az adójóváírás.

Vissza a tartalomjegyzékhez
5. Mely jövedelmek tartoznak a magánszemély adóévben megszerzett összes jövedelméhez?

A magánszemély adóbevallása, illetve a munkáltatói adómegállapítása szerinti összevont adóalap és külön adózó valamennyi jövedelme, illetve bevételének együttes összege, azzal, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az e tevékenységére tekintettel megállapított, az összevont adóalapba tartozó adóalapot és a vállalkozói osztalékalap külön adózó részét kell együttesen figyelembe venni; nem kell beszámítani az ingatlan átruházásából származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet; ugyanakkor be kell számítani az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás alapjául jogszerűen figyelembe vett bevételt is.

Vissza a tartalomjegyzékhez
6. 2010. január 1-jétől mely adókedvezmények szűnnek meg?

Megszűnik a felsőoktatási tandíj, az alapítványi adomány, az élet- és nyugdíjbiztosítási díj, a magánnyugdíj-pénztári kiegészítő tagdíj, a társadalombiztosítási megállapodás alapján járó, az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó és a háztartási szolgáltatások utáni adókedvezmény.

Vissza a tartalomjegyzékhez
7. A tartós adományozáshoz kapcsolódóan igénybe vett adókedvezményt vissza kell-e fizetni, ha 2009. december 31-ét követően az adományozó a szerződésből eredő bármely kötelezettségét nem teljesíti?

Nem.

Vissza a tartalomjegyzékhez
8. A háztartási kedvezmény alapjául szolgáló összeget igazoló számla adatait a 2009. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban fel kell tüntetni?

Nem.

Vissza a tartalomjegyzékhez
9. A háztartási kedvezmény alapjául szolgáló összeget igazoló számlát az elévülési időn belül meg kell őrizni?

Igen.

Vissza a tartalomjegyzékhez
10. A halasztott tandíjalap utáni kedvezmény 2010. január 1-jét követően is érvényesíthető?

Igen, ha a magánszemélyt 2009. december 31-én megillette a halasztott tandíjalap utáni kedvezmény. Ez a kedvezmény a nevezett időpontban hatályos szabályok alapján érvényesíthető.

Vissza a tartalomjegyzékhez
11. Az élet- és nyugdíjbiztosítás utáni adókedvezményt növelt összegben 2010. január 1-jét követően is vissza kell fizetni?
Igen, de legfeljebb a rendelkezési jog gyakorlását megelőző három évben érvényesített adókedvezményt kell növelt összegben visszafizetni, ha a szerződéskötést követő 10 éven belül kerül sor a rendelkezési jog gyakorlására.
Vissza a tartalomjegyzékhez
12. Üzemanyag-megtakarítás címén a 2010. január 1-jét követően történt kifizetés a munkaviszonyban állók esetében adóköteles?

Nem, ha részükre 2010. január 15-éig kifizetésre került a 2009-es adóévre tekintettel megállapított üzemanyag-megtakarítás.

Vissza a tartalomjegyzékhez
13. 2010. január 1-jétől a falusi vendégfogadásból származó jövedelemnek megszűnt az adómentessége?

Igen.

Vissza a tartalomjegyzékhez
14. A borravaló, hálapénz, felszolgálási díj 2010. január 1-jét követően is adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek?

Igen.

Vissza a tartalomjegyzékhez
15. A korábban adómentes természetbeni juttatások közül 2010. január 1-jétől, melyek adóznak adóköteles természetbeni juttatásként?

A legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész; a művelődési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig; a hideg étkezési utalvány havonta 6 ezer forint értékhatárig; a villamosenergia-iparban dolgozók díjkedvezménye, a bányászatban és erdőgazdálkodásban dolgozók szén és tűzifa járandóságának kedvezménye a 2010. január 1-jét követően létrejövő jogviszonyok tekintetében; a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből a 15 ezer forintot meg nem haladó összeg; összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea.

Vissza a tartalomjegyzékhez
16. A vállalkozási tevékenységet nem folytató (köz)alapítványtól, egyesülettől - ha az nem bocsát ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást - kapott juttatás, 2010. január 1-jét követően továbbra is adható adómentesen?

Nem, kivéve amit a sportról szóló törvény szerinti, vállalkozási tevékenységet nem folytató sportközalapítványtól kap a magánszemély.

Vissza a tartalomjegyzékhez
17. A kifizető által fizetett védőoltás mikortól adható adómentesen?

Már a 2009. évre is visszamenőlegesen adómentesen adható.

Vissza a tartalomjegyzékhez
18. Az öt évenként adható munkáltatói lakáscélú támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) összeghatára 2010. január 1-jétől 5 millió forintra emelkedik és továbbra is adómentes jövedelem?

2010. január 1-jétől az ilyen címen juttatott jövedelem adóterhet nem viselő járandóságnak minősül 5 millió forintot meg nem haladó összegig.

Vissza a tartalomjegyzékhez
19. A 2010. január 1-jét megelőzően folyósított munkáltatói lakáscélú támogatás, elengedett kölcsön összegét figyelembe kell venni az 5 millió forint juttatási keret számításánál?

Nem.

Vissza a tartalomjegyzékhez
20. A munkáltatói lakáscélú támogatást adhatja közvetlenül a munkáltató például a pénztárából?

Nem, csak hitelintézet útján, annak igazolása alapján.

Vissza a tartalomjegyzékhez
21. A munkáltatói lakáscélú támogatás mire fordítható?

Támogatható lakáscél lehet lakás vásárlása, építése (építtetése), alapterület növelés legalább egy lakószobával vagy korszerűsítés (ami a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti korszerűsítést jelenti).

Vissza a tartalomjegyzékhez
2010. március
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Adózási határidők
 

Az APEH weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak.
A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.

 
  
  
rss
1054 Budapest, Széchenyi u. 2. - Telefon:06-1-428-5100 - Fax:06-1-428-5382
 
Európa itt épül
euvonal.jpg
KSZK képe
meh_oszton_banner_148.gif