Abban az esetben, amikor a megbízott biztosítottnak minősül, járulékfizetési kötelezettség áll fenn.  A megbízót a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 27 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli, amelyből 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 3 százalék pedig egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, ezen belül a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. Tehát a foglalkoztatónak meg kell fizetni a munkaerő-piaci járulékot a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott biztosított személy után.

Azonban a megbízásos jogviszonyban álló személy nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére.

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. Amennyiben a munkavállaló START kártyával rendelkezik, foglalkoztatása esetén nem merül fel társadalombiztosítási járulékalap, így szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni, ha a jogszabály szerinti kedvezményezett járulékalapnál nem több a juttatott jövedelem összege. Amennyiben a foglalkoztató a kedvezményezett járulékalapnál magasabb összegben juttat jövedelmet, a kedvezményezett járulékalapot meghaladó jövedelemrész után meg kell fizetni a szakképzési hozzájárulást.

A nyugdíjas foglalkoztatott után a foglalkoztató 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjas pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Ha a nyugellátás szünetel, a 2 százalék egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni.

Figyelmen kívül kell hagyni a tanulói (hallgatói) jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat (például: munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony), továbbá a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnése után létesített alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.

START kártyára az jogosult, aki nem töltötte be a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét, továbbá a tanulmányait befejezte vagy megszakította, és a tanulmányok befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási, vállalkozási szerződés alapján, vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. Ebből következően, ha a pályakezdő egyidejűleg társas vállalkozó is, ez nem zárja ki a kártya igénylésének lehetőségét.

Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti és közkereseti társaság) tagjának az a közeli hozzátartozója, aki a vállalkozói tevékenység gyakorlásában, vagy a társaság tevékenységében személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve, aki saját jogú nyugdíjas, vagy aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A segítő családtag abban az esetben válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak/társas vállalkozásnak meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a segítő családtag pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A segítő családtag nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére.

A munkáltató az általa foglalkoztatott biztosított (a munkaviszonyban álló nyugdíjas is biztosított) részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 27 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, amelyből 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 3 százalék pedig egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, ezen belül a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. Tehát a foglalkoztatónak a munkaviszonyban álló személy után meg kell fizetni a munkaerő-piaci járulékot.
Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott, reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap és a kivétkiegészítés után fizetendő eho-t a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

Szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni, mivel az alkalmi munkavállaló után nem merül fel társadalombiztosítási járulékalap, a közteherjegy összege nem tartalmaz ilyen jellegű fizetési kötelezettséget.
Figyelem! Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás helyébe 2010. április  1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás lép. A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra – annak megszűnéséig – az alkalmai munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásra vonatkozó jogszabály 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

Az alkalmi munkavállaló e jogviszonyra tekintettel nem jogosult az egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Amennyiben egyéb jogcímen sem veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatást, például nyugdíjasként, akkor az állami adóhatóság felé a 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetnie.
Figyelem! 2010. április 1-jétől megszűnik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás.

A társaság 4950 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után köteles fizetni.
A társaság tagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban látja el. Az a társas vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként végzi, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.
A fentiekből következően a kizárólag tőkével társuló (csendestárs) tag után egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell fizetni.

Amennyiben a nagykorú magyar állampolgár a felsőfokú tanulmányait külföldön folytatja, de ezen időtartam alatt Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra sem egyezmény, sem más címen nem jogosult, meg kell fizetnie a havi 4950 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A főfoglalkozású kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér alapulvételével fizet járulékokat, azonban ha a vállalkozói kivétje, vagy az átalányban megállapított jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor az egyéni vállalkozó a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat a kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem (tehát a magasabb összeg) után fizeti meg.

Az EGT tagállamokban foglalkoztatottak esetében az a rendelkezés érvényesül, hogy egyszerre csak egy tagállamban terjed ki a magánszemélyre a biztosítás, mégpedig főszabályként abban a tagállamban, ahol a munkát végzi. Más tagállamban munkaviszonyban, Magyarországon ezzel egyidőben egyéni vállalkozói jogviszonyban álló magánszemély a munkaviszony helye szerinti tagállamban fizeti meg a járulékokat. Ez esetben egyéni vállalkozóként járulék nem terheli, ehhez be kell szereznie a munkaviszony alapján történő munkavégzés helye szerinti tagállam illetékes hatóságától az E101-es igazolást. A biztosítási kötelezettség megszűnése miatt be kell adni a 10T1041-es nyomtatványt.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fix összegű kötelezettség, független a tényleges jövedelemtől, ezért az egyéni vállalkozónak is, illetve a társas vállalkozásnak is meg kell fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő tagja után. Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel, vagy egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Azonban az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.

Az egyéni vállalkozónak vállalkozóként saját magának kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a munkaviszony fennállása ezt a kötelezettséget nem befolyásolja.
A mentesülési módokat lásd a 15. pontnál.

Az egyesület, alapítvány nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak, ezért az egyesületnél/alapítványnál foglalkoztatott személyek társadalombiztosítási járulékalapja után nem áll fenn szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

A nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, aki havi 4950 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, és 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.
Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékot az Eva tv-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek e kötelezettségét a 10T1011-es nyomtatványon kell bejelenteni az állami adóhatóság felé. A bejelentő lap alapján az adóhatóság határozattal írja elő a fizetési kötelezettséget, és a határozattal egyidejűleg megküldi az adott évre vonatkozó befizetési csekket is. A járulékfizetést a kötelezett helyett más személy vagy szerv is teljesítheti. A fizetési kötelezettség megszűnését is a 1011-es nyomtatványon kell bejelenteni. Nem kell a fizetési kötelezettség megszűnését bejelentenie annak a magánszemélynek, akinek a fizetési kötelezettsége biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az adóhatósághoz a 10T1041 nyomtatványon bejelentettek.

Nyári szünidőben végzett munkára is érvényes az, hogy ha a diáknak ez a munka alapozza meg az első nyugdíjbiztosítási jogviszonyát (pl. először dolgozik), akkor pályakezdőnek minősül, és be kell lépnie magánnyugdíjpénztárba tagnak.

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató a 1008-as bevallásában a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg, ekkor a szakképzési hozzájárulás alapja is ez az összeg lesz. Tehát a szakképzési hozzájárulást a társas vállalkozó után is meg kell fizetni, melynek alapja a társadalombiztosítási járulékalap.

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a Tbj. szerinti belföldi magánszemélyt terheli, ha ingatlant ad bérbe, az ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után.
A Tbj vonatkozásában belföldinek kell tekinteni azt a magyar állampolgárt, aki belföldön bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a külföldön élő magyar állampolgár Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az egymillió forintot, meg kell fizetnie a 14% egészségügyi hozzájárulást.

A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. A mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással (E 101) igazolja.

A társas vállalkozás a társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a társaság a bevallásában a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
A társas vállalkozó 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet, melynek alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, ide nem értve az Szja-tv. 69. § szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.

A magánszemély az Szja tv. 66. § szerinti 25 százalékos adóterhet viselő osztalék után köteles 14% egészségügyi hozzájárulást fizetni. Mivel az eva hatálya alá tartozó társaság által fizetett osztalék nem tartozik az Szja tv. 66. §-a alá, ezért egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem áll fenn. Amennyiben a számviteli törvény hatálya alá tartozó társaság az eva hatálya alá tartozást megelőző időszakban megszavazott osztalékot 2010-ben fizeti ki, akkor a 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget vizsgálni kell.

Ha a közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy TAJ számmal rendelkezik, köteles a külföldön létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. A bejelentést tehát nem az adóhatóság felé kell teljesíteni.

A bejelentést az adóhatósághoz kell teljesíteni a 10T1041 számú bejelentő lapon.

Amennyiben a magánszemély március 20-ig nem érvényesíti az értékesítési betétlapját, nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek, tehát biztosítási jogviszonyról és járulékfizetésről nem beszélhetünk.

A bevallást a 1001-es nyomtatványon kell teljesíteni. Az éves elszámolásról a bevallást február 25-éig be kell benyújtani.

A szabadságmegváltás összegével a munkáltató a 1008-as bevallásban köteles elszámolni.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nem biztosított, ebből következően bejelentési kötelezettség nem terheli a vállalkozót, illetve a társas vállalkozást.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékairól az 53-as bevallásban (eva adózó 43-as) számol el, a társas vállalkozás pedig a 1008-as bevallást adja be a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó járulékairól.

Abban az esetben, amikor a segítő családtag biztosítottnak minősül, járulékfizetési kötelezettség áll fenn.  A segítő családtagot foglalkoztató vállalkozó a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 27 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, amelyből 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 3 százalék pedig egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, ezen belül a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. Tehát a vállalkozónak meg kell fizetni a munkaerő-piaci járulékot a segítő családtagként foglalkoztatott biztosított személy után.
A segítő családtagi jogviszonyban álló személy a Tbj. rendelkezése szerint nem kötelezett 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulék fizetésére.
Amennyiben a segítő családtag részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetve napokra számított 30-ad részét, vagyis a családtag biztosítottá válik és járulékfizetési kötelezettség áll fenn, a társadalombiztosítási járulékalap után a szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni.

Tagságra kötelezett pályakezdő az a személy, aki Magyarországon első ízben létesít nyugdíjbiztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.
Nyugdíjbiztosítási jogviszonya Tbj. 5. §-ában és 26. § (1) bekezdésében meghatározott, nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséggel járó jogviszony, valamint a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti, nyugdíj-biztosítási jogosultság érdekében megkötött megállapodással létrejött jogviszony. Mivel alkalmi munkavállaló esetében egyik jogviszonyról sem beszélhetünk, ezért -ha sehol máshol semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik- nem kötelezett magánnyugdíj-pénztári tagság létesítésére.
Figyelem! 2010. április 1-jétől megszűnik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás.

A START-kártya kiváltására az jogosult, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, tanulmányait befejezte vagy tanulmányait megszakította, illetve a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt.
Amennyiben az egyéb feltételeknek is megfelel, a korábban munkaszerződéssel végzett munka nem zárja ki a START-kártyára való jogosultságát.

A mezőgazdasági őstermelő akkor válik biztosítottá, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

• az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

• az egyéb jogcímen biztosítottat – ide nem értve például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízás, segítő családtag), választott tisztségviselőként tevékenykedő személyt -,

• a saját jogú nyugdíjast (öregségi, rokkantsági stb.) és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Tehát az az őstermelő, aki egyidejűleg munkaviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelőként nem válik biztosítottá.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő köteles beadni a 10T1041 nyomtatványt.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 24 százalék mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot, a 1,5 százalék természetbeni és 0,5 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 6% mértékű természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 9,5% nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Fentiektől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja-tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (8 millió ft), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 4 % mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja-tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a fenti járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, tehát az őstermelőt nem terheli járulékfizetési kötelezettség például a táppénz, gyed, gyes, gyet, ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha a gyes, gyet, ápolási díj folyósításának ideje alatt az őstermelői tevékenységét személyesen folytatja.

Gyes melletti munkavégzést megenged a jogszabály, mégpedig a gyermek egy éves korától kezdődően, ebből következően a gyes mellett lehet kérni az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvételt. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatttáppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Amennyiben tehát az egyéni vállalkozó a gyes folyósítása mellett a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként kötelezett a járulékfizetésre.

A foglalkoztató a biztosított kérésére 3 munkanapon belül köteles a biztosítotti bejelentésről igazolást kiadni.
A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási járulékról és nyugdíjjárulékról, illetve a részére túlvonás miatt visszafizetett járulékokról.
Amennyiben a magánszemély az okmányirodánál regisztráltatja magát, az ebev portálon keresztül tudja leellenőrizni, hogy a munkáltató milyen adatokat adott be róla.

A magánszemély az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásból származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kötelezett 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére, legfeljebb a 450 ezer forint egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határ mértékéig.
Mentes az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke eléri az 50%-ot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40%-ot eléri, és a hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik.
Ezen személyek az egészségügyi szolgáltatásuk biztosítására bejelentést tesznek az egészségbiztosítási szervhez, és az orvosszakértői szerv szakvéleményével igazolják a munkaképesség-változás, illetve egészségkárosodás mértékét.

Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig a JNY10 nyomtatványon, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg teheti meg, a 1058 nyomtatványon. Ettől eltérően az eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést, az erre vonatkozó nyilatkozatot a 1058 nyomtatványon teheti meg.
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozhat, a 1058 nyomtatványon.

Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint a 9,5% nyugdíjjárulékot az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után évente fizeti meg, mégpedig az adóévet követő hónap 12. napjáig, és az éves eva-bevallásában vallja be.

14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó 25 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap után köteles fizetni, ebből következően osztalékelőleg után ilyen fizetési kötelezettség nem áll fenn.

Az Európai Unió valamely tagállamában létesített nappali tagozatos hallgatói jogviszony nem érinti az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy státuszát, tehát az adózó Magyarországon továbbra is főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül.

Igen, a szüneteltetés ideje alatt az egyéni vállalkozó főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik, mivel a szüneteltetés ideje alatt tanulmányokat nem folytat, ezért főfoglalkozású egyéni vállalkozóként meg kell fizetnie a járulékokat.

2010. január 1-jétől az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét szüneteltetheti. A szünetelés legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig tarthat.
A vállalkozás szünetelésének időtartama alatt az egyéni vállalkozó biztosítása is szünetel, és erre az időre nem terheli a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség sem. Amennyiben azonban a szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen nem jogosult, akkor meg kell fizetnie a 4950 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Az a munkáltató, amely a munkavállalót heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban foglalkoztatja, köteles megfizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a dolgozó pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. A heti 10 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban a munkáltató 27 százalék társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a munkavállaló 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat), 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni.

A bejelentési és járulékfizetési kötelezettséget a magyar állampolgárságú alkalmazottnak kell teljesíteni képviseletet ellátó személyként. A bejelentési kötelezettséget a T1041 adatlapon, a járulékokról a bevallást a 08-as bevallásban kell teljesíteni.
A 27 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat), valamint a 7,5 százalék mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell megfizetni.