Ha az adózó külföldi magánszemély képviselője nem kíván adóköteles tevékenységet folytatni, illetve nem szerez jövedelemadó-köteles bevételt és nem igényel költségvetési támogatást, a magánszemélynek bejelentkezési kötelezettsége nem keletkezik. Amennyiben az adózónak a képviselője olyan magánszemély, akinek így bejelentkezési kötelezettsége nincs és ezért adóazonosító számmal sem rendelkezik, úgy az adózónak ezen képviselőnek nem adóazonosító számát, hanem az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatait kell megadnia. Ezen adatok alapján az állami adóhatóság hivatalból képez adóazonosító számot a képviselőnek, vagyis sem a képviselőnek, sem pedig az adózónak – a szükséges adatok bejelentésén túl – további kötelezettsége nincs.
[Art. 16. § (2) bekezdés, (3) bekezdés c) pont, 17. § (3) bekezdés b) pont, 20. § (1) bekezdés, 24. § (3) bekezdés, (13) bekezdés]

Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával (postára adásával), a hatósági eljárás pedig a döntés jogerőre emelkedésével (alaki jogerő) zárul. A másodfokú határozat jogerőre emelkedésével - függetlenül a jogerő (alaki vagy anyagi) milyenségének vizsgálatától - a hatósági eljárás befejeződött. Mindezt nem befolyásolja a bíróságnak a másodfokú adóhatóság jogerős határozatát hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő döntése sem, hiszen az új eljárásra utasítás a már egyszer lezárt hatósági eljárást nem nyitja meg újból és nem folytatja tovább, azaz az új eljárást nem lehet a Korm. rendelet 14. § (4) bekezdés alkalmazása szempontjából az alapeljárás folytatásának tekinteni. A bírósági új eljárásra utaló ítélet jogerő emelkedése és az új megbízólevél kiállítása közötti időszakban bevallást vagy önellenőrzést azonban továbbra sem lehet benyújtani, mivel ennek lehetőségét az Art. 31. § (13) bekezdése és a 49. § (2) bekezdése kizárja.  

A Ket. 22. § (1) bekezdése értelmében a hatóság az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Fentiekben kifejtettekre tekintettel ezért az adóhatóság akkor jár el helyesen, ha az új ellenőrzést elrendelő megbízólevelet a székhely változtatás folytán illetékes regionális igazgatóság állítja ki és folytatja le a vizsgálatot.

[Art. 31. § (13) bekezdése, 49. § (2) bekezdése; Ket. 22. § (1) bekezdése; APEH-ről szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése]

Ha a nem magánszemély adózónak adókötelezettsége kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál keletkezik, adószám kiadása iránti kérelme nem tekintendő az Art. szerinti klasszikus adóhatósági bejelentkezésnek, tekintettel arra, hogy az adózó nem végez az APEH hatáskörébe tartozó adóköteles tevékenységet. Ennek megfelelően nem kell az adószám kiadása iránti kérelmében az Art. 16. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat bejelentenie az APEH-hoz, elegendő a kérelmező nevének és címének bejelentése. A bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat, illetőleg az Art. 16. § (3) bekezdése szerinti adatokat akkor kell közölni az állami adóhatósággal, ha az APEH hatáskörébe tartozó adóköteles tevékenységet kezd a már adószámmal rendelkező személy. [Art. 16. § (3) bekezdés; 24. § (14) bekezdés] 

2005. január 1-jétől a nem magyar állampolgár magánszemélynek is rendelkeznie kell adóazonosító jellel, amennyiben adóköteles jövedelmet szerez, vagy költségvetési támogatást kíván igénybe venni. Az adóazonosító jel megképzését a külföldi magánszemély, illetve amennyiben a külföldi belföldön eseti jelleggel szerez a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége körébe eső jövedelmet, a kifizető is kérheti. [Art. 24. § (3) bekezdés; 29. §; 178. § 1. pont] 

Az Art. szabályai alapján nincs arra lehetőség, hogy az örökös a hagyaték tárgyával egyenlítse ki önkéntesen az adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségét, ezt csak pénzbeni megfizetéssel teheti meg. Amennyiben a kötelezett önként nem teljesít, sor kerülhet a végrehajtás megindítására. Ennek keretében az adófizetésre kötelezett személy ingó- és ingatlan vagyontárgyait is végrehajtás alá lehet vonni. Ennek során a hagyaték tárgyait is lefoglalhatja az adóhatóság. Abban az esetben azonban, ha a hagyaték tárgyainak végrehajtási eljárás keretében történő értékesítéséből befolyt vételár – a becsérték és a tényleges vételár közötti lehetséges különbözetre tekintettel – nem fedezi a tartozást, az örökös – örökrésze erejéig – saját vagyona terhére is felel az örökhagyó tartozásaiért. [Art. 35. § (1); (2) bekezdés a) pont; 38. § (1) bekezdés; 39. §; 150. § (1) bekezdés; 155. §; 156. §; Ptk. 679. § (1) bekezdés]

Az Art. adószakértői ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezése nem azonos az ügyvédek által gyakorolt ellenjegyzéssel, mivel az Art. kifejezetten az adóbevallás ellenjegyzésével foglalkozik. Az Art. szerinti ellenjegyzésre csak az adótanácsadói névjegyzékben szereplő ügyvéd jogosult, akivel szemben hibás bevallás esetén természetesen mulasztási bírság kiszabásának helye van. [Art. 31. § (14) bekezdés]

Ha az adóhatóság a bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, bankszámlanyitási, bizonylatkiállítási kötelezettség elmulasztása, továbbá a számviteli törvény szerinti pénzkezelési szabályok megsértése alapján mulasztási bírságot szab ki, akkor a mulasztási bírság kiszabásával egyidejűleg az adózót – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel (alaphatározat).
Abban az esetben, ha az adózó az alaphatározatban előírt határidőt is elmulasztotta, úgy az alaphatározatban kiszabott bírság kétszeresét kell terhére – újabb határidő tűzésével – megállapítani (ismételt bírság).
Amennyiben az adózó a határozatban előírt kötelezettségét teljesítette, úgy csak az ismételt határozattal kiszabott, az eredeti bírság kétszeresét kitevő mértékben megállapított bírságra vonatkozik a korlátlan mérséklés lehetősége. A mérséklés történhet hivatalból, illetve az adózó kérelmére is.
[Art. 172. § (7) bekezdés]

Ezen tényállás alapján kiszabható mulasztási bírság a számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátás elmulasztása esetén az adózóra kiszabható mulasztási bírság mellett alkalmazható, az adózóra kiszabott bírság nagyságát az alkalmazottra kiszabott bírság nagysága nem befolyásolja. Az adózó bírságolása és az alkalmazott bírságolása ugyanis egyidejűleg, egymástól függetlenül történik, a mulasztás alkalmazottra hárításával tehát az adózó nem bújhat ki az őt sújtandó magasabb bírságösszeg megfizetése alól.
Ha a jogsértést az adózó alkalmazottja követi el, minden esetben alkalmazható a szankció, kivéve például, ha az adózó a kötelezettség teljesítésének feltételeit nem biztosítja (pl. nincs pénztárgépe). [Art. 172. § (3) bekezdés]

Az ügyvédi iroda társasági adó alany, melyre az általános szabályok vonatkoznak, a társasági adó törvény nem tartalmaz az ügyvédi iroda tevékenységének szüneteltetésére vonatkozó speciális rendelkezést.
Az Art.  szerint csak egyéni ügyvéd mentesül a szüneteltetés időtartamához kötődő adókötelezettség teljesítése alól. A fentiek alapján ez a rendelkezés az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja által az ügyvédi tevékenységének szüneteltetése esetén az irodára nem alkalmazható. Az iroda kötelezettségei továbbra is fennállnak, például adóbevallás benyújtása, még akkor is, ha ez nullás. [Art. 14.§ (8) bekezdése, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (1) és a (2) bekezdés d) pontja]

Tekintettel arra, hogy az Art. az értelmező rendelkezések között nem tartalmazza a bizonylat fogalmának meghatározását, azonban az irat fogalmának meghatározásán keresztül utal a könyvvezetésről szóló jogszabályokra, ezért a bizonylatra a számvitelről szóló törvény számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A fentiek alapján az idegen nyelven kiállított számviteli bizonylatok fordítását az adóellenőrök kérhetik, feltéve, hogy ennek az Art-ban meghatározott feltételei fennállnak, vagyis a számla illetőleg bizonylat idegen nyelven áll rendelkezésre, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges, az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges. [Art. 95. § (2) bekezdés, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §]

Az Art. pontosan meghatározza a kiutalási határidő kezdő időpontját, amely a bevallás beérkezése (de legkorábbi időpont az esedékesség napja lehet). Az adózók az esetek többségében tisztában vannak azzal, hogy adóügyükre vonatkozóan melyik adóhatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a törvényi szabályozás jellemzően a tipikus eseteket veszi alapul, „a bevallás beérkezése” fordulat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz való megérkezést jelenti.

A hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező hatóság a beérkezett beadványt köteles áttenni az eljárásra jogosult adóhatósághoz és erről az adózót értesíti. Az áttételről a lehető legrövidebb időn belül kell gondoskodni. [Art. 37. § (4) bekezdés, Ket. 22. § (2) bekezdés]

A részvényesek számára kifizetett osztalékot a kifizetőnek fel kell tüntetnie a 0708 számú bevallás M sorozatú lapjai közül a 13. számú lapon. Mivel az osztalék kifizetésére nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kerül sor, az állami adóhatóság nem jogosult a társadalombiztosítási azonosító jel kezelésére. Ebből következően az osztalékot kifizetőnek sem kell a havi adó- és járulékbevallásban az osztalékban részesülő magánszemély TAJ számát feltüntetnie. [Art. 31. § (2) bekezdés]

Ha az adózó üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - kíván termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytatni, akkor egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására köteles. Minden olyan tevékenység, mely nem kötött egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásához folytatható az adóhatóságtól igényelt adószám birtokában. Vállalkozói igazolvány kiváltása nélkül gyakorolható a mezőgazdasági termelő tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás, de tipikusan ilyen az ingatlan bérbeadás is.
[Art. 16. § (1)-(2) bekezdése, 17. § (1) bekezdés c); egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. 2. § (1) bekezdése és 4. §]

Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni.
Az adózó, ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségének a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával tesz eleget. Vannak azonban olyan adatok, amelyeket közvetlenül az állami adóhatósághoz kell írásban bejelentenie, ilyen pl. a létesítő okiratban nem szereplő tevékenységi kör. Ezen bejelentési kötelezettségének a cégbejegyzéshez kötött adózó a cégbírósághoz történő bejelentkezés napját – azaz az adószám kiadásának napját – követő 15 napon belül köteles eleget tenni.
[Art. 16. § (1)-(2) bekezdés, 17. § (1) bekezdés b) pont, 17. § (3) bekezdés]

Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, és ez a túlfizetés az önellenőrzés esedékességi időpontjában is fennáll, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de bevallani és megfizetni csak 5000 forintot, magánszemély esetében 1000 forintot kell.
Az önellenőrzéssel kapcsolatos részletes információk megtalálhatók az állami adóhatóság internetes honlapján, a 23. számú információs füzetben, amely a http://www.apeh.hu/adoinfo/inf2008/l23.html címen érhető el. 

A gazdasági társaságnak az alábbi adatokról és az azokban bekövetkezett változásról kell írásban bejelentést tenni az állami adóhatósághoz: iratai őrzésének helyéről, ha az eltér a székhelyétől; képviselőjének személyében bekövetkezett változásról, adóazonosító számmal; a bt., kkt., kft, egyesülés és közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) személyében bekövetkezett változásról, szintén adóazonosító számmal; a létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenységekről; székhely biztosítása esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevéről, elnevezéséről, adószámáról; nonprofit jellegéről, illetve a végelszámolás elhatározásáról. Az adózónak a változásról, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelentést tennie.
Változás a felsoroltakon kívül továbbá az általános forgalmi adóra vonatkozó nyilatkozat módosítása, illetve a közösségi adószám megállapítása vagy megszüntetése iránti kérelem benyújtása is. Az általános forgalmi adóra vonatkozó nyilatkozat módosítását a változást megelőző adóév utolsó napjáig kell megtenni, amely határidő jogvesztő. A közösségi adószám megállapítása iránti kérelmet viszont a kereskedelmi kapcsolatot megelőzően szükséges kérnie.
Ez itt felsorolt adatokról a változás-bejelentést az állami adóhatósághoz kell tenni a 08T201T jelű „Bejelentő és változásbejelentő lap” megnevezésű nyomtatványon. Az APEH honlapján e témában külön tájékoztató is megjelent „Az adóhatósághoz történő bejelentkezés alapvető szabályai” címmel [http://www.apeh.hu/portal/adoinfo/inf2008]
[Art. 16. § (3) bekezdés j) pontja, 17. § (3) bekezdése, 22. § (1)-(13) bekezdése, 23. § (1)-(4) bekezdése]

Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy, tehát az, akinek adószáma kilencedik számjegye 2-es - ideértve az egyéni vállalkozót is – köteles pénzforgalmi bankszámlanyitásra. Általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett egyéni vállalkozó csak abban az esetben köteles pénzforgalmi bankszámlával rendelkezni, amennyiben az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozik (azaz adószáma kilencedik számjegye 3-as), vagy annak hatálya alá be kíván jelentkezni.
[a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése; az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény. 2. § (5) bekezdés e) pontja]  

A fizetési könnyítés (fizetési halasztás és részletfizetés) iránti kérelmek az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokon nyújthatók be, melyeket 7003/2008. (AEÉ 6.) APEH irányelvvel módosított 7003/2007. (AEÉ 10.) APEH irányelv melléklete tartalmaz. A nyomtatványok a kitöltési útmutatókkal együtt az APEH honlapjáról letölthetők. (http://www.apeh.hu/portal/bevallasok/nyomtatvany/kerelem)
A 2008. évtől elektronikusan is be lehet nyújtani a fizetési könnyítési kérelmeket. A kérelem illetékköteles, melynek összege 2200 forint, és a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések beszedési számlára kell befizetni.
Az APEH honlapján e témakörben külön tájékoztató is megjelent „A fizetési kedvezmény alapvető szabályai” címmel. (http://www.apeh.hu/portal/adoinfo/inf2008)
[Art. törvény 133. §,  Itv. 29. § (1) bekezdése]

A magánszemélyt nem terheli bejelentési kötelezettség, ha kizárólag termőföld művelési ágú földterület bérbe-, haszonbérbe adása miatt válik az általános forgalmi adó alanyává. Abban az esetben azonban, ha az adózó az általános forgalmi adó tekintetében az általános szabályok szerint kíván adózni (az egyéb ingatlan bérbeadása fő szabály szerint közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes), akkor be kell jelentkeznie, adószámot kell kérnie.
[Art. 22. § (16) bekezdés, Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja, Art. 16. § (1) bekezdés]

Amennyiben amagánszemély kizárólag AM könyvvel rendelkező személyt foglalkoztat, úgy nem terheli sem bejelentési kötelezettség az állami adóhatóság felé, sem az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi adó- és járulék bevallás benyújtásának kötelezettsége. Nem terheli a magánszemélyt bejelentési kötelezettség akkor sem, ha alkalomszerűen olyan személyt bíz meg (pl. kertészkedéssel, takarítással), aki más jogviszonya, jogállása alapján biztosítottnak minősül.
[Az alkalmi foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 2. § (1)-(6) bekezdése, 3. § és 6. § (8) bekezdése; Tbj. 5. § (1) bekezdése; Art. 16. § (8) bekezdése]