2010. január 1-től február 1-jéig volt lehetőség arra, hogy azon adóalanyok akik a 2010. évet megelőzően adófizetési kötelezettséget választottak az áfatörvényben meghatározott ingatlan értékesítéseik tekintetében, a lakóingatlanok vonatkozásában adómentességet válasszanak. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Az adóalany, függetlenül attól, hogy korábban élt az adókötelezettség választásának jogával, bejelentkezhet az alanyi adómentesség alá (az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén), tekintettel arra, hogy az alanyi adómentesség választhatóságának feltételei között nem szerepel olyan előírás, ami a 88. §-on alapuló választással összefüggésben az alanyi adómentesség választását kizárná. Az alanyi mentes időszak alatt történő ingatlan bérbeadás is adómentesen történik, levonási jog nélkül.

Az alanyi adómentesség választásával nem szűnik meg az adókötelezettséghez való 5 éves kötöttség, hiszen az alanyi adómentes adóalany nem e kötöttség alól való mentesülés miatt, hanem alanyi adómentes minőségére tekintettel végzi adómentesen a szolgáltatását.

Amennyiben a felek az ügylet ellenértékét külföldi pénznemben határozták meg és az adóalany az adóalap forintban történő megállapításhoz az MNB árfolyamot kívánja alkalmazni, úgy e döntéséről az állami adóhatóságnak előzetesen írásban bejelentést kell tenni. Amennyiben él e választási jogával attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.

Az áfatörvény értelmező rendelkezéseinek megfelelően az építési telek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek és építési terület, amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.

Építési teleknek minősül a beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.

Abban az esetben, ha egy ügyletről kiállított számla adattartalma nem felel meg a valóságnak és ezért azt módosítani kell, a módosító számlán megjelölt teljesítési időpont kizárólag az ügylet tényleges, valóságnak megfelelő az áfatörvény alapján megállapított teljesítési időpontja lehet. Ha az eredeti bizonylaton a teljesítés időpontja nem volt hibás, akkor a módosító számlán szereplő teljesítési időpont azonos az eredeti bizonylaton szereplő teljesítési időponttal. [Elszámolásos ügyletek esetében, ha az új módosított elszámolás eredményeként újabb ellenérték részt kell megfizetni, akkor az új számla kibocsátását jelentő újabb esedékességi (teljesítési) időpont feltüntetésével.] A számla kelte természetesen minden esetben az adott bizonylat elkészítésének napját kell hogy jelölje. Következésképpen könnyen előfordulhat az, hogy a korrekciós bizonylatban megjelölt kiállítási időpont későbbi mint az ügylet teljesítési időpontja.

Közlekedési eszköz rövid időtaralmú bérbeadásnak a víziközlekedési eszköz 90 napnál, az egyéb közlekedési eszközök esetében a 30 napot meg nem haladó használatot jelenti.

Nem, az összesítő nyilatkozatokat minden esetben elektronikusan kell benyújtani.

Nem kell benyújtani összesítő nyilatkozatot, ha az adóalanynak az adott bevallási időszakban nem voltak olyan ügyletei, melyek vonatkozásában összesítő nyilatkozat tételi kötelezettsége merülhetne fel.

Az előlegként megfizetett összeget nem az előleg átvételének, jóváírásának időpontjában kell az alanyi adómentességre jogosító értékhatár számításánál figyelembe venni, hanem annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak a teljesítésekor, amelyhez kapcsolódóan az előleg fizetésre sor került.

Az áfatörvény rendelkezéseit a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra abban az esetben kell alkalmazni, ha arról a Jöt. kifejezetten rendelkezik.
Mivel a Jöt. dohánygyártmányokra vonatkozó XV. fejezetének kifejezett rendelkezése hiányában az adójeggyel ellátott dohánygyártmányt vásárló és továbbértékesítő adóalanyokra adójeggyel ellátott dohánygyártmány értékesítésére nem kell az áfatörvény rendelkezéseit alkalmaznia, így azt az alanyi adómentesség értékhatárának számításakor sem kell figyelembe vennie.

Az alanyi adómentes státuszát az 5 millió forintos értékhatárra tekintettel elvesztő adóalany, legkorábban a jelzett értékhatár meghaladásának évét követő harmadik évre választhatja újból ezt a státuszt amennyiben a feltételeket teljesíti. Ha például 2008. évben haladja meg az alanyi adómentesség választásának értékhatárát, legközelebb 2011-re választhatja az alanyi adómentességet.

Az alanyi adómentes által végzett, tárgyánál fogva adómentes termékértékesítésről kiállított bizonylaton az alanyi adómentesség státuszra kell utalni, feltéve, hogy a tárgyánál fogva adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást alanyi adómentes minőségében végzi. Amennyiben a kérdéses ügylet ellenértéke az alanyi adómentes értékhatárba nem számítandó bele, célszerű a számlán utalni az ügylet közérdekű vagy speciális jellegén alapuló adómentességre

Az alanyi adómentes adóalany tárgyi eszközként hasznosított termékének értékesítésére az alanyi adómentesség nem terjed ki. Az adómérték megállapítására az adott termékre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az értékesítésből származó ellenértéket az alanyi adómentességre jogosító értékhatár számítása során nem kell figyelembe venni.

Az építési telek áfaadóalany által kizárólag adóköteles formában értékesíthető. Az alanyi adómentesség a vonatkozó szabályok alapján nem terjed ki erre az ügylet típusra. Ennek megfelelően függetlenül attól, hogy az értékesítést végző alanyi adómentes adóalany, a szóban forgó értékesítés adókötelesnek minősül.

Az áfatörvényben meghatározott bizonyos esetekben, az alanyi adómentes státusz mellett is keletkezhet az adóalanynak áfabevallási és fizetési kötelezettsége. Amennyiben a tárgyévben csak az értékhatár túllépése miatt keletkezik áfabevallási kötelezettsége, és egyúttal a gyakoriságváltásra vonatkozó értékhatárt is elérte, ebben az esetben a tárgyévi első, éves jelzésű, bevallást az alanyi mentesség elvesztésének időpontjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtani, a negyedévet követő hó 20-áig, amelyben az évközi gyakoriságváltásra okot adó körülmény – vagyis a 250 ezer forintos, negyedéves bevallási összeghatár elérése – bekövetkezett. Ezt követően negyedéves gyakorisággal, az annak megfelelő esedékességi időponttal kell az év hátralévő részében a bevallási kötelezettséget teljesíteni, kivéve, ha a havi bevallási gyakoriságot is eléri az adóalany, mert az esetben további áttérési kötelezettsége lesz.

Az alanyi adómentes értékhatár túllépése esetén éves bevallásra kötelezett, ha a tárgyévet megelőző 2. adóévben az éves szinten összesített elszámolandó adója nem haladta meg a 250 ezer forintot. Abban az esetben, ha a tárgyévet megelőző 2. adóévben még nem volt adóalany, akkor negyedéves bevallásra kötelezett.

Egyebekben a bevallás gyakoriság az ügyfélkapun a törzsadatok között megtekinthető. Bejelenthető telefonon is 2010. április 1-jétől.

Az értékhatár túllépése miatt bejelentési kötelezettséget a regisztrált (PIN-kóddal rendelkező) adózók 2010. április 1-jétől telefonon is teljesíthetik.

A mezőgazdasági tevékenységet egészben vagy meghatározó részben folytató adóalany, aki (amely) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozás is, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult a kompenzációs felár igénylésére. Az áfatörvény alkalmazásában az adóalanyként végzett gazdasági tevékenysége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a tevékenységet egyéni vállalkozói igazolvány és/vagy őstermelő igazolvány alapján végzi-e, a magánszemély az egyéni vállalkozói igazolvány és az őstermelői igazolvány szerinti tevékenységét ugyanazon áfa adóalanyisága keretében végzi. A kompenzációs felárra jogosultság vizsgálatakor ennek megfelelően az egyéni vállalkozói igazolvány alapján végzett tevékenység bevételét, az ahhoz kapcsolódóan foglalkoztatottak számát is figyelembe kell venni.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany kompenzációs felárra jogosultságának egyik feltétele, hogy az adóalany a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (továbbiakban: Kkv.) szerint mikro és önálló vállalkozásnak minősíthető legyen. Az olyan adóalany, amely egy másik vállalkozásban legalább 25%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, a Kkv. szerint nem önálló vállalkozás, így a kompenzációs felárra jogosultság feltételeinek nem felel meg. Az önálló vállalkozásnak minősülés szempontjából főszabály szerint a július elsejei állapotot kell figyelembe venni.

Amennyiben a kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő, nem olyan belföldi adóalany személy felé végez termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, akitől/amelytől kompenzációs felárra tarthat igényt, úgy az általános szabályok szerint köteles az értékesítéseiről bizonylatot – számlát, illetve nyugtát – kiállítani. Belföldi adóalany felvásárlónak akkor nem kell kompenzációs felárat fizetnie (és felvásárlási jegyet kibocsátani az ügyletről), ha a felvásárló maga is kompenzációs felárra jogosult adóalany.

Az áfatörvény mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó szabályozásának 2008. január 1-je és április 30-a között hatályos „túlnyomó részben” fordulatának, valamint a 2008. május 1-jétől hatályos „meghatározó részben” fordulatának megfelelő adóalanynak az olyan adóalany minősül, akinek (amelynek) az áfatörvény 198. §-a szerinti mezőgazdasági tevékenységből származó éves bevétele meghaladja az egyéb – áfa szempontból nem mezőgazdaságinak minősülő – tevékenységéből származó éves bevételét. Ezen kívül „túlnyomó részben” illetve „meghatározó részben” mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanynak minősül az az adóalany is, aki (amely) az előzőekben említett kritériumot ugyan nem teljesíti, de az egyéb tevékenysége (nem mezőgazdasági tevékenysége) során realizált éves bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító 5 millió forintos felső értékhatárt.

Közösségen belüli termékértékesítés esetén az általános forgalmi adó rendszerében, belföldön teljesülő adómentes ügyletről beszélünk. A bizonylatnak lényegében ezt a megítélést kell tükröznie, vagyis a számlával szemben támasztott tartalmi követelményeknek meg kell felelnie. Ezek közül lényeges hogy a számlának jogszabályi vagy bármely más egyértelmű utalást kell tartalmaznia arra vonatkozólag, hogy az ügylet az áfatörvény Közösségen belüli értékesítésre vonatkozó szabályai alapján adómentesnek minősül, valamint a bizonylat további lényeges tartalmi eleme a beszerző adóalany közösségi adószáma.

A vevő magánszemély külön kérése nélkül kötelező a számla kibocsátása, ha

·                     nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel egyenlíti ki a vételárat (bármilyen összegű a vételár és bármikori a kiegyenlítés időpontja) vagy

·                     készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel egyenlíti ki a vételárat és az eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget vagy

·                     készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel egyenlíti ki a (bármilyen összegű) vételárat az ügylet teljesítését követően vagy

·                     900 000 forintot elérő vagy meghaladó összegű előleget fizet.

A vevő magánszemély kérése esetén kötelező a számla, ha

·                     900 000 forintot el nem érő ellenértéket fizetnek készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel és a készpénzfizetésre sor kerül az ügylet teljesítéséig valamint, ha

·                     900 000 forintot el nem értő összegű előleget adnak át.

A számla magyar nyelven, vagy bármely más élő nyelven kibocsátható. Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról (feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges).

Általánosságban elmondható, hogy nem kell szerepeltetni a 2008. május 1-je utáni ügyletről kiállított bizonylaton a nyújtott szolgáltatás statisztikai besorolási számát, vagy az értékesített termék vámtarifaszámát. A számla kibocsátója, azonban saját döntése alapján (mely döntés pl. az adókötelezettsége egyértelműbb megállapítása, nyilvántartása érdekében történik) továbbra is szerepeltetheti ezeket az azonosítókat a számláján.

A nyugta kötelező adattartalma a következő:

a) a nyugta kibocsátásának kelte;
b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

Ezen kívül bármilyen (a valóságnak megfelelő) további adat a kibocsátó döntése alapján feltüntethető.

Általánosságban elmondható, hogy nem kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlában. Abban az esetben azonban, ha az ügyletre a fordított adózást kell alkalmazni (azaz amikor az adófizetési kötelezettség a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét terheli), a számlán fel kell tüntetni a beszerző adószámát. Ugyanez a szabály vonatkozik a Közösségen belüli termékértékesítésekre is.

Belföldön adókötelezettséget eredményez az új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak a Közösség más tagállamából történő adóköteles beszerzése, ha az ellenérték fejében beszerzett személygépkocsi a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozásának befejezésekor a Közösség más tagállamában van (vagyis esetünkben belföldön), mint ahol a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozásának megkezdésekor volt. A Közösségi szabályozás alapján a származási tagállamban azonban az ilyen beszerzés miatt nem lehet felszámítani áfát.

Ennek megfelelően a közlekedési eszközt értékesítő másik tagállambeli adóalanyt kell megkeresni annak érdekében, hogy az áthárított áfát visszakapja, illetőleg bizonylat korrekcióját elvégezze.

Az a szárazföldi közlekedési eszköz minősül új gépjárműnek, amelynek beépített erőgépének hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm³-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowattot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg.

Az áfatörvény a személygépkocsit a vtsz. 8703 hivatkozással határozza meg. Ennek megfelelően az áfatörvény alkalmazásában a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos besorolása szerint vtsz. 8703 alá tartozó termékek minősülnek személygépkocsinak

Amennyiben a személygépkocsi-kereskedő tesztautónak szerez be személygépkocsit, azaz a beszerzés nem – áfatörvény szerinti – továbbértékesítési céllal történik, a beszerzéshez kapcsolódó áfa – mivel ahhoz levonási tilalom kapcsolódik – nem vonható le, így nem is igényelhető vissza. Amennyiben a tesztautót utóbb mégis értékesítik, az értékesítéskor nem kell áfát felszámítani.

Amennyiben az adóalany olyan személygépkocsit értékesít 2007. december 31-ét követően, amelyet 5 éven túl cégautónak (tehát nem továbbértékesítési és nem is bérbeadási céllal) szerzett be, és ezért áfát nem vonhatott le, akkor az értékesítés adómentes.

Abban az esetben, ha az adóalany 2008. január 1-jét megelőzően a figyelési időszakon belül szerzett be személygépkocsit cégautónak (vagyis olyan autónak, amelynek beszerzése nem továbbértékesítési és nem is bérbeadási célú), és emiatt áfát nem vonhatott le, akkor a 2007. december 31-ét követő értékesítés adómentes, azonban nincsen lehetőség a figyelési időszak hátralévő részére eső időarányos áfa levonására sem.

Mivel a személygépkocsi bérbeadásához az áfatörvény 2008-ban nem kapcsol adólevonási tilalmat, a bérbeadásra használt személygépkocsi utólagos értékesítésére – akkor is, ha azt 2008. január 1-jét megelőzően vásárolták – az adómentesség nem alkalmazható. Ebben az esetben a személygépkocsi értékesítése adófizetési kötelezettséggel jár, emellett az értékesítőnek a figyelési időszak hátralévő időtartamára megnyílik az adólevonási joga, amelyet a tárgyi eszköz korrekcióra vonatkozó szabályok szerint gyakorolhat.

Az adókötelezettség választásának évét követő 5. év végéig nem térhet el az adóalany az adókötelezettségtől. Amennyiben például 2008. évre adókötelezettséget választott az adózó, úgy legkorábban 2013-ban lehet adómentes a bérbeadási tevékenysége.

A 2008. január 1-je előtt beszerzett tárgyi eszköz ingatlanok esetén – tekintve, hogy annak figyelése még az új szabályozás hatályba lépése előtt megkezdődött – 10 éves marad a figyelési időszak. Ez alól az az eset képez kivételt, ha az adóalany 2008. február 15-ig beérkezetten olyan nyilatkozatot tett az adóhatóság felé, hogy a 2008. január 1-jét megelőzően beszerzett tárgyi eszköz ingatlanja tekintetében a 10 éves figyelési időszak helyett a 240 hónapos figyelési időszakot veszi alapul.

A beépítetlen ingatlan (kivéve az építési telket) értékesítése főszabály szerint adómentes. Az áfa adóalanynak azonban lehetősége van adókötelessé tenni az értékesítést.  Az áfatörvény illetve az evatörvény az eva alanyának ilyen választási lehetőséget nem biztosít. Ennek megfelelően az evaadóalany adómentesen köteles számlázni azon ingatlanok értékesítését, bérbeadását, melyek az áfatörvény 86. § (1) bekezdése alapján adómentesek, így többek közt az építési teleknek nem minősülő telek értékesítését is.

Adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy önmagában egy ügylet nem valósítja meg a gazdasági tevékenység kritériumát, azonban olyan esetben, amikor egy ügyletet bonyolítanak, de az üzletszerű tevékenység eredménye, az már önmagában gazdasági tevékenységnek minősül, így kötelező az adóalanykénti bejelentkezés. Több kisebb értékű ügylet végzése nem alapozza meg a bejelentési kötelezettséget, azonban ha ez tartósan rendszeres jelleggel történik, kötelező az adóalanykénti bejelentkezés. Következésképpen elmondható, hogy az adott eset összes körülményének figyelembevételével állapítható meg, hogy az adott tevékenységet folytató magánszemélynek áfa adóalanyként be kell-e jelentkeznie. Figyelembe kell venni az adott tevékenységgel elért bevétel nagyságát, annak rendszerességét, tartós jellegét.

Az áfatörvény speciális rendelkezése szerint a magánszemély áfa adóalannyá válik, ha új személygépkocsit belföldről Közösségen belülre értékesít, illetve építési telket, beépítés alatt álló, vagy beépített új ingatlant és ahhoz tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít.

Sorozat jellegűnek minősül, ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek. Ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek,
a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy
b) amelynek szerzése az értékesítőnél - az illetékekről szóló törvény alapján - öröklési illeték tárgyát képezte,
az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek.

Az előlegre vonatkozó főszabály szerint a kézhez vett, jóváírt előleg esetén is adófizetési kötelezettség keletkezik, úgy, hogy a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ez utóbbi kitétel azonban csak abban az esetben értelmezhető, ha a teljesítésre kötelezett egyben az adófizetésre kötelezett is (a vevőnél ugyanis kézhez vétel, jóváírás az előleg kapcsán nem merül fel, hiszen az előleget ő fizeti meg az eladója felé). Így abban az esetben, ha fordított adózást kell alkalmazni, akkor az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Fordított adózás hatálya alá tartozik

a) a beépített ingatlan és a hozzá tartozó földterület értékesítése feltéve, hogy az első rendeltetésszerű használatba vételtől számított 2 év eltelt

b) a beépítetlen ingatlan, kivéve az építési telek értékesítése,

ha az ingatlan értékesítője adókötelezettséget választott.

A fordított adózás alá tartozik továbbá az előzőekben említett körön kívüli ingatlan értékesítés is, ha arra 

• az adós és kivitelező viszonylatban olyan termékértékesítésként kerül sor, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul vagy

• az értékesítő adóalany felszámolási, vagy bármilyen más fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll.

A fordított adózási rend alkalmazhatóságának további feltétele, hogy az ingatlant beszerző belföldön nyilvántartásba vett olyan adóalany legyen, aki nem alanyi adómentes. Nem fordulhat meg az adófizetési kötelezettség rendje akkor sem, ha az ingatlan beszerzője különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, és az ingatlant a különleges jogállásúként végzett tevékenységéhez szerzi be. Amennyiben a vevő magánszemély szintén nem beszélhetünk fordított adózásról.

Az éves áfabevalló áfabevallási határideje már a 2008. évről 2009-ben benyújtandó éves bevallás esetén is február 25-e. A befizetés illetve visszaigénylés esedékessége is ezen időponthoz igazodik az éves áfabevallók esetében.  

Nem kell az adóhivatalnál bevizsgáltatni ezeket a programokat. A számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátójának azonban rendelkeznie kell a számlázási programra vonatkozó olyan dokumentációval, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét, valamint tartalmaznia kell a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást. Szükséges továbbá a készítő által a számla kibocsátójának címzett olyan tartalmú nyilatkozat is, mely szerint a program megfelel az adójogszabályokban előírt kötelezettségeknek.

A közösségi adószámok érvényességének és azonosító adatok pontosságának megerősítése az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájától kérhető a 06-40-200-431-es telefonszámon, írásban a 06-1-428-5424-es faxszámon, levélben (1373 Budapest, Pf.: 561.) és clo@apeh.gov.hu e-mail címen, valamint telefonos ügyintézés keretében.

Az adóhatóság által történő közösségi adószámok érvényességének megerősítéséhez itt letölthető a kérelem formanyomtatvány.

Az Európai Bizottság honlapján (http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/vieshome.do) is lehetőség van tájékozódni a közösségi adószámok érvényességéről. A honlapon az alábbi tagállamok esetében megjelennek a név- és/vagy címadatok is: Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

Az adóhivatal honlapján a Nyomdai sorszámintervallumok címszó alatt hozzáférhető az APEH által kijelölt sorszámtartományok nyilvántartása. Az adatbázisban a lekérdezés a nyomtatvány-előállító neve, a bizonylat fajtája, és a bizonylat sorszáma szerint lehetséges.

Zárt végű lízing esetén, amennyiben a vevő a szerződésben foglaltaknak megfelelően az egyes részleteket határidőben megfizeti, akkor az ellenérték megfizetettnek tekintendő, így a még meg nem fizetett részletek adótartalmát nem kell kivenni a negatív elszámolandó adóból.

Közösségen belüli teherközlekedésről alapvetően abban az esetben beszélhetünk, ha az indulási hely és a célállomás két különböző tagállamban van. A közösségi fuvarozás teljesítési helye az indulás helye, kivéve, ha a megrendelő az indulás helyétől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, mert ilyenkor a teljesítés helye a megrendelő tagállama. Ez a gyakorlatban egy magyar fuvarozó esetében azt jelenti, hogy amennyiben a megrendelő magyar adóalany, akkor a közösségi fuvar 20 százalékos adókulccsal adózik, ha pedig más tagállambeli adóalany a megbízó, akkor a fuvardíjat áfa hatályán kívüli szolgáltatásként kell számlázni.

Az adóalany akkor kérelmezheti a negatív különbözet kiutalását, ha a kifizetetlen beszerzések áfa tatalmával korrigált különbözet

– havi bevallásra kötelezett esetén: 1 millió forintot

– negyedéves bevallásra kötelezettnél: 250 ezer forintot

– éves bevallásra kötelezettnél: 50 ezer forintot

abszolút értékben eléri vagy meghaladja.

A feltételt minden egyes adómegállapítási időszakban újra kell vizsgálni.

Ha pl. a negyedéves bevalló adóalany a 2008. I. negyedévről beadott bevallásában 200 ezer forint kifizetetlen beszerzések áfa tartalmával korrigált negatív különbözetet vall, mivel ez nem éri el a 250 ezer forintot, az I. negyedévben visszaigénylés iránti kérelmet nem nyújthat be. A 200 ezer forint negatív különbözet II. negyedévben fizetendő adót csökkentő tételként veendő figyelembe. Ugyanakkor, amennyiben a II. negyedévben az adóalany már 280 ezer forint – említett módon számított – negatív különbözetet realizál, akkor ezt a különbözetet visszaigényelheti.

Előleg fizetése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amely a fizetendő adó megállapításakor érvényes. Előleg esetén a fizetendő adót az előleg összege átvételének, jóváírásának napján kell megállapítani, ami egyben azt is jelenti, hogy devizás előlegszámla esetén az alkalmazott árfolyam az átvétel, jóváírás napján érvényes árfolyam lesz.