Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (Módtv.) – a kihirdetését követő 3. naptól – 2010. augusztus 16-i hatállyal módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) – társasági adó mértékéről rendelkező – 19. §-át, illetve az új szabályok év közbeni bevezetése miatt beiktatta a 29/K. § szerinti külön előírásokat a 2010. adóévi adókötelezettség meghatározására.  

A módosított szabályok lényege a kedvezményes adókulcshoz rendelt adóalap értékhatárának felemelése, melynek következtében a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére – a korábbi 50 millió forint tízszereséig – 10 százalék, ez e feletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke, amely sávos adószámításhoz semmilyen feltétel nem kötődik [Tao. tv. Módtv-vel módosított 19. §-a]. 

Figyelemmel azonban az új szabályok év közbeni hatálybalépésére a külön előírások alapján a 2010. adóévi adóalapot az adóév 2010. július 1-je előtti és 2010. június 30-a utáni időszakára, azaz az első és a második félévi időszakra eső naptári napok alapján arányosan meg kell osztani [Tao. tv. 29/K. § (1) bekezdés].

Az éves adóalap megosztását és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket – a Tao. tv. 29/K. § (9) bekezdése alapján – a naptári évtől eltérő üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt álló adózó kivételével – kell a 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor alkalmaznia. Ebből következően a naptári évtől eltérő üzlet évet választó adózóra, valamint a végelszámolás alatt álló adózóra nem vonatkoznak a Tao. tv. 29/K. §-a szerinti átmeneti rendelkezések; az ilyen adózó a 2010. évben kezdődő adóévi adókötelezettségét – a Módtv. hatálybalépése napjától függően – a Tao. tv. adóéve első napján hatályos 19. §-ában foglaltak figyelembevételével határozza meg. Az arányos adóalap-megosztás tehát csak a naptári évvel azonos adóév esetén merülhet fel – függetlenül annak időtartamától –, kivéve a végelszámolás alatti adóéveket. Ez utóbbi üzleti/adóévek időtartama – mérlegforduló napja – ugyanis nem az adózó döntése szerint választható, hanem a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírásaira figyelemmel alakul.

Tekintsük át az adóalap-, illetve a különböző adószámítási szabályokat, példákkal alátámasztva.

1. Naptári év szerint működő adózó

Az adóalap-megosztást a naptári év szerint működő adózók esetén az adóév naptári napjai alapján kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a bevallásban a 2010. adóévi teljes adóalapot kell – a Módtv. hatályba lépése napjától függetlenül – az év első és második félévére eső naptári napok arányában megosztani. Ennek megfelelően, egész évi – 365 napos – működés esetén, ha az éves adóalap például 10 000 egység, akkor a megosztás szerint

• a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/365 x 181) 4 959 egység, és

• a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/365 x 184) 5 041 egység. 

Más módszer nem alkalmazható; függetlenül tehát attól, hogy az adózó bevételei, illetve költségei hogyan alakulnak az év első és második felében – például jelentős bevételt realizál, vagy éppen a bevételeit meghaladó költsége merül fel az első, vagy a második félévben – a 2010. adóévi adóalap egészét kell megosztani, melynek következtében, annak összegéből – teljes évi működés esetén – mindkét időszakra „jut” közel fele-fele hányad.

Amennyiben például az adózó 2010. június 1. - 2010. december 31. közötti adóévének adóalapja 10 000 egység, akkor az adóév naptári napjai alapján (30 + 184 = 214 nap) történő megosztás szerint

• a 2010. június 1. - 2010. június 30. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/214 x 30) 1 402 egység, és

• a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/214 x 184) 8 598 egység. 

Az így meghatározott adóalap-részeknek azért is van jelentősége, mert a két időszak szerinti adóalap után eltérő módon kell meghatározni a számított adót (az első félévi adóalapra a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti, s a második félévi adóalapra a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti időszakra vonatkozó szabályok szerint kell számolni).      

A naptári év szerint működő adózók esetében – amikor is az adóalap-megosztásnak van helye – a 2010. adóévek időtartama a következők szerint alakulhat:

• a naptári évvel azonos, folyamatos – 12 hónapos – működés esetén az adózó 2010.01.01. - 2010.12.31. közötti adóéve,

• a naptári évvel azonosan működő – beolvadással, illetve kiválással érintett – beolvasztó, illetve kiválás esetén a fennmaradó adózó 2010.01.01. - 2010.12.31. közötti adóéve,

• az előtársasági időszak, amely

  • az adózó 2010. évi alapításának időpontjától (azaz a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) a cégbejegyzés napjáig, vagy a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának napjáig, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig – ha bármelyik 2010. évi – terjedő adóéve; vagy

  • ha az adózó az előzőek szerinti időszak alatt vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, úgy a 2010. évi alapításának az időpontjától a – bejegyzett társaság– 2010. december 31-éig terjedő adóéve,

• az adózó előtársasági időszak utáni – a 2010. évi cégbejegyzés napját követő naptól 2010. december 31-éig tartó – adóéve,

• az adózó tevékenységének a 2010. január 1-jétől az éven belüli megszűnéséig tartó adóéve, 

• a jogelőd 2010. évi átalakulással történő megszűnésekor a 2010. január 1-jétől az átalakulás napjáig terjedő adóéve, 

• 2010. évi átalakulás esetén a jogutód – átalakulás napját követő naptól 2010. december 31-éig tartó – adóéve, 

• forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára való áttéréskor az adózó 2010. január 1-jétől az áttérés napjáig terjedő adóéve, illetve az áttérés napját követő naptól 2010. december 31-éig terjedő adóéve, 

• felszámolás, illetve végelszámolás kezdeményezése esetén a 2010. január 1-jétől a felszámolás, illetve végelszámolás kezdő napját megelőző napig tartó adóév,  

• a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezését követő adóév – ha az eljárás úgy fejeződik be, hogy az adózó nem szűnik meg (például egyezség esetén) –, azaz az eljárás 2010. évi lezárultát (az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját) követő naptól a 2010. december 31-éig tartó adóév. 

A felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától [Szt. 11. § (11) bekezdés], azonban a Tao. tv. 5. számú mellékletének 8. pontja alapján a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók nem minősülnek társasági adóalanynak, ezért ezen időszak alatt nem (így a felszámolás 2010. évi kezdő napjától a felszámolási eljárás befejeződésének napjáig tartó időszak alatt sem) fizetnek társasági adót; így ezen napok nem vehetők figyelembe az arányosításnál.

A 2010. adóévi adókötelezettséget a két időszak szerint megosztott adóalapra a következők szerint kell megállapítani: 

• az első félévre meghatározott adóalap után választható a sávos adómegállapítás oly módon, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintjáig (nincs felezés) – az ezen időszakra előírt öt feltétel egyidejű teljesítése esetén – 10 százalékos, az e feletti részre a 19 százalékos mértékkel számol, s a második félévre meghatározott adóalap után – bármely feltétel nélkül – megilleti az adózót a sávos adómegállapítás, mely szerint az adóalap 250 millió forintjáig (az 500 millió forint felezésével) 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell a számított adót meghatározni [Tao. tv. 29/K. § (4) bekezdés]; vagy

• az első félévre meghatározott adóalap egésze után választható – az általános tételű – 19 százalékkal számított adó, s a második félévre meghatározott adóalapnak – függetlenül attól, hogy az adózó az első félévre meghatározott adóalapra alkalmazta-e a sávos adómértéket vagy sem – a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számítani [Tao. tv. 29/K. § (2) bekezdés].  

A választás lehetősége tehát csak az első félévi adóalap utáni adómegállapításra áll fenn, a második félévi adóalapra „jár” a sávos adómérték szerinti számítás. 

1.1. Adószámítás a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti időszak szerinti adóalap után  

A 2010. év első félévi időszakára meghatározott adóalap utáni adószámítás tekintetében az adózó eldöntheti, hogy hogyan számol:

• a teljes első félévi adóalapra 19 százalékkal, vagy

• az első félévi adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal.

Ez utóbbi, sávos adómérték szerinti számítás választásához az adózónak meg kell felelnie a Tao. tv. 29/K. § (5) bekezdésében rögzített 5 feltétel mindegyikének – amely feltételek némileg módosultak, mivel az új szabályok nem az adóév egészére csak egy részére vonatkoznak –, illetve figyelemmel kell lennie a sávos adófizetés miatti adómegtakarítás 29/K. § (6) bekezdése szerint előírt nyilvántartására, felhasználására is. 

A sávos adószámításra jogosultság érdekében az alábbi 5 feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie:  

a) Az adózó az első félévre meghatározott adóalap utáni adóból adókedvezményt nem vesz igénybe;

E feltétel csak az első félévre meghatározott adóalap utáni adó – adókedvezménnyel történő – csökkentését zárja ki, (hiszen a második félévre meghatározott adóalapra feltétel – többek között az adókedvezmény igénybevételi tilalma – nélkül „jár” a sávos adószámítás). Az adózónak tehát lehetősége van adókedvezmény érvényesítésére, legfeljebb azonban olyan összegben, amelyre a második félévi adóalap utáni adó fedezetet nyújt.

Például, ha az adózó 2010. adóévi számított adója (az első félévi 60 egység és a második félévi 40 egység) 100 egység, akkor például szoftverfejlesztő bérköltsége címén az őt megillető adókedvezményt (illetve annak összegéből) – a 70 százalékos korlátra figyelemmel – maximum (40 x 0,7) 28 egységnyit vehet igénybe az adóévre. 

b) Az adózó által az első félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő (amelyet a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni), vagy – az adózó választása szerint – az adóévben legalább egy fő (ez utóbbi választásával érdemes élni például, ha az első félévben fél főnél kevesebb, de az adóévre lesz legalább 1 fő a létszám);

c) Az első félévben és az azt megelőző adóévben az adóalap vagy az adózás előtti eredmény legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum összegével egyezik meg, kivéve

• ha az adózó a Tao. tv. 6. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik (vagyis az előtársasági, vagy az azt követő adóévéről van szó, vagy elemi kár sújtotta, vagy olyan szervezeti formában működik – például alapítvány –, amelynek nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimumra előírtakat alkalmaznia),

• ha az adózóra a Tao. tv. 2010. június 30-án hatályos 19. §-ának (8) bekezdése vonatkozik (mert 2010. június 30-a előtt jogelőd nélkül alakult vagy jött létre átalakulással, amely esetben a megelőző – a jogelőd – adóévére nem kell vizsgálni e feltételt);

Az itt rögzített feltétel szerint vagy az adóalapnak, vagy az adózás előtti eredménynek két időszakban: 2010. január 1. és 2010. június 30. között, valamint az azt megelőző adóévben kell legalább a jövedelem-(nyereség-)minimumot elérnie, ami – általános esetben – a 2010. első félévi időszak, valamint a 2009. adóév jelölt adatainak a viszonyítását jelenti (jelentheti a 2010. első félévében keletkezett két adóév adatait is). Figyelemmel arra, hogy az első félévre meghatározott adóalap naptári napok alapján arányosított – ugyanígy – az adózás előtti eredmény, illetve a jövedelem-(nyereség-)minimum esetében is az egész évre meghatározott összegük arányos részét kell figyelembe venni.  

d) Az első félévben és a megelőző adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot;

e) Az adózó által az első félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának az első félévi időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

E feltétel akkor teljesül, ha például egy, a naptári év szerint az adóév egészében (2010. január 1. - 2010. december 31. között) működő, nem a leghátrányosabb térségben székhellyel rendelkező adózó által – ha például az első félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 30 fő – az első félévre bevallott tb-járulék legalább (73.500 x 2 x 30 x 6 x 0,27) 7 144 ezer forint.

A Tao. tv. 29/K. § (6) bekezdése rögzíti, hogy a sávos adószámítás választása esetén az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adózónak a 2010. június 30-án hatályos 19. § (4)-(8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia, vagyis az első félévre meghatározott adóalap után meg nem fizetett 9 százaléknyi adóösszegnek is van „utóélete”, vonatkoznak rá – a jelölt hatállyal – a felhasználásra előírt szabályok.

Ezek szerint az első félévi adómegtakarítást

• a vonatkozó közösségi rendelet szerinti állami támogatásnak kell tekinteni,

• az adóév utolsó napján (általános esetben 2010. december 31-én) – az eredménytartalékból történő átvezetéssel – lekötött tartalékként kell kimutatni,

• a lekötése adóévét követő négy adóévben – az irányadó közösségi rendeletnek való megfeleltetéssel – fel kell használni,    

• nem a törvényben meghatározott célra történő felhasználása, vagy az előírt határidőig fel nem használása esetén késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni.

Megjegyezzük, hogy a Módtv. a 2008. és a 2009. adóévi 6 százalékos adómegtakarítás még fel nem használt összegére vonatkozóan is tartalmaz szabályozást, melyekre a Tao. tv. 29/L. § (2) bekezdése a lekötés adóévében hatályos 19. §-ban foglaltakat rendeli alkalmazni.

1.2. Számított adó a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti időszak szerinti adóalap után  

A 2010. év második félévi időszakára meghatározott adóalap utáni adószámítás tekintetében – mint arról már volt szó – az adózónak nincs választási lehetősége, de feltételek sincsenek, azaz minden esetben az adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számolni. Így kell eljárni, függetlenül attól, hogy az adózó melyik – a sávos, vagy a 19 százalékos mértékű – adószámítást alkalmazta az első félévre, s függetlenül például attól is, hogy hány naptári napot működött az adózó a második félévben. A sávosan számított adó feltétel nélküli meghatározása jelenti azt is, hogy nincs előírt minimum-létszám, nem vizsgálandó, hogy az adóalap vagy az adózás előtti eredmény eléri-e a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, nem kell megfelelni a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, s nincs bevallott tb-járulék minimum sem. A számított adó csökkenthető adókedvezménnyel a Tao. tv. 23. §-a szerinti korlátokra figyelemmel. A meg nem fizetett 9 százalék továbbá nem minősül állami támogatásnak, összegét nem kell lekötött tartalékba helyezni, az szabadon bármire felhasználható; egyszerűen ennyivel kevesebb adót kell fizetni (ami 250 millió forintnál 22,5 millió forint adómegtakarítást jelent).

1.3. Példa

Határozzuk meg a naptári év egészében működő adózó 2010. évi társasági adófizetési kötelezettségét, ha az éves adóalapja 600 000 ezer forint és adókedvezmény igénybevételére nem jogosult.

2. Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó

A naptári évtől eltérő üzleti évet – saját döntése alapján – a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata, ezen leányvállalat leányvállalata, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet választhat [Szt. 11. § (2) bekezdés]. Ezen adózóknak adókötelezettségüket – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6. számú mellékletében foglaltak szerint – az adóévük első napján hatályos előírások szerint kell teljesíteniük.  

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetén az új szabályok alkalmazása – a29/K. § szerinti átmeneti rendelkezések figyelmen kívül hagyásával – a 2010. évben kezdődő adóév vonatkozásában a Módtv. hatálybalépésének napjához kötődik:

• Ha az adóév a Módtv. hatálybalépése előtt – a 2010. január 1. - 2010. augusztus 15. közötti bármely napon – kezdődött, akkor arra még az adóév első napján hatályos „régi” szabályok az irányadóak (a teljes adóévi adóalapra 19 százalékkal, vagy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal kell az adót számítani). A sávos adómérték a Tao. tv-nek az adózó adóéve első napján hatályos 19. §-a (3) bekezdésében előírt feltételekkel – a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – alkalmazható, s a 9 százaléknak megfelelő adómegtakarítást – az adóév utolsó napján – lekötött tartalékba kell helyezni és azt az adóév első napján hatályos előírások szerint fel kell használni.

• Ha az adóév a Módtv. hatálybalépése napján, vagy azt követően – a 2010. augusztus 16. - 2010. december 31. közötti bármely napon – kezdődik, akkor arra már az új szabályokat, a Tao. tv-nek az adózó adóéve első napján hatályos 19. §-a előírásait kell alkalmazni. Ennek megfelelően a számított adót – bármely feltétel nélkül – az adóév egészére megállapított adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell meghatározni.

3. Végelszámolás alatt álló adózó

Az Szt. 11. § (12) bekezdése szerint a végelszámolás időszaka általában egy üzleti év, de ha az eljárás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet. A végelszámolás alatt álló adózó az ennek megfelelő adóéve(i) alatt – a végelszámolás kezdő napjától a végelszámolás befejezésének napjáig – lényegében a naptári évtől eltérő üzleti évet nem a választása alapján alkalmazó adózónak minősül, hiszen adókötelezettségének a meghatározása az adóéve(i) első napján hatályos előírások szerint történhet.

Nem vonatkozik az új szabályozás az adózó azon végelszámolás alatti adóévére, amely a 2009. évben kezdődött, függetlenül annak esetleg a 2010. évre áthúzódó részétől. Az ilyen adóévi adókötelezettségre az adóév első napján hatályos, 2009. évi szabályozást kell alkalmazni.

Az új szabályok alkalmazása – a29/K. § szerinti átmeneti rendelkezések figyelmen kívül hagyásával – az adózó 2010. évben kezdődő végelszámolás alatti adóéve(i) vonatkozásában (szintén) a Módtv. hatálybalépésének napjához kötődik:

• Ha a végelszámolás alatti adóév a Módtv. hatálybalépése előtt – a 2010. január 1. - 2010. augusztus 15. közötti bármely napon – kezdődött, akkor arra még az adóév első napján hatályos „régi” szabályok az irányadóak. Így például, ha egy naptári év szerint működő adózó 2010. február 20-án került végelszámolás alá és az eljárás 2010. november 4-én befejeződik, akkor a

  • 2010. január 1. - 2010. február 19. közötti adóévére az 1.1. pont szerinti adószámítást alkalmazza (még nem áll végelszámolás alatt),

  • 2010. február 20. - 2010. november 4. közötti adóévére – a 2010. február 20-án hatályos szabályok szerint – a teljes adóévi adóalapra 19 százalékkal, vagy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal számítja az adót.

• Ha a végelszámolás alatti adóév a Módtv. hatálybalépése napján, vagy azt követően – a 2010. augusztus 16. - 2010. december 31. közötti bármely napon – kezdődik, akkor arra már az új szabályokat, a Tao. tv-nek az adózó adóéve első napján hatályos 19. §-a előírásait kell alkalmazni. Így például, ha az adózó 2009. október 1-jén kezdődött végelszámolási eljárása 2011. december 6-án fejeződik be, akkor a

  • 2009. október 1. – 2010. szeptember 30. közötti adóévére – a 2009-ben hatályos szabályok szerint – a teljes adóévi adóalapra 16 százalékkal, vagy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 16 százalékkal határozza meg az adót,

  • 2010. október 1. - 2011. szeptember 30. közötti adóévére – a 2010. október 1-jén hatályos szabályok szerint – a teljes adóévi adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal számítja az adót, 

  • 2011. október 1. – 2011. december 6. közötti adóévére szintén az előzőek szerinti adószámítást alkalmazza. 

4. De minimis támogatástartalom

A csekély összegű (de minimis) támogatás összegét a következőképpen kell meghatározni:

• Ha az adózó az adóév első félévére nem alkalmazza – a Tao. tv. 29/K. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján – a sávos adómértéket, akkor az adóévben az első félévi adóalapnál csökkentő tételként érvényesített de minimis kedvezmények 19 százaléka és a második félévi adóalapnál csökkentő tételként igénybe vett ilyen kedvezmények összegéből a 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka, az ezt meghaladó rész 19 százaléka együttesen minősül de minimis támogatásnak [Tao. tv. 29/K. § (3) bekezdés];

• Ha az adózó az adóév első félévére alkalmazza – a Tao. tv. 29/K. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján – a sávos adómértéket, akkor az adóévben az első félévi adóalapnál csökkentő tételként érvényesített de minimis kedvezmények összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka és az 50 millió forintot meghaladó rész 19 százaléka, valamint a második félévi adóalapnál csökkentő tételként igénybe vett ilyen kedvezmények összegéből a 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka, és az ezt meghaladó rész 19 százaléka együttesen minősül de minimis támogatásnak [Tao. tv. 29/K. § (7) bekezdés].