Évközi átalakulás – kiválás – esetén az átalakulás időpontjáig felmerült veszteséget
az átvevő (jogutód) társaság(ok) a következők figyelembevételével érvényesítheti(k)
az adóalap megállapításánál.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao. tv.) 17. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az adóévben keletkezett
negatív adóalapnak megfelelő összeggel (elhatárolt veszteség) az adózó a következő
adóévekben csökkentheti az adózás előtti eredményét. Átalakulás esetén a jogutód
a jogelődnél keletkezett és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem
számolt elhatárolt veszteséget a jogelőd vagyonából a végleges átalakulási vagyonmérleg
szerinti részesedése arányában érvényesítheti saját adóalapjánál. Ha az átalakulás
formája kiválás, akkor a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségből az átalakulás
révén a jogutódo(ka)t megillető résszel a jogelőd (a fennmaradó adózó) által az
adóalapjánál érvényesíthető elhatárolt veszteség összegét csökkenteni kell [Tao.
tv. 17. § (7) bekezdés].
Feltéve, ha a kiválás évközben történt és annak időpontja 2009. szeptember 30-a,
akkor az évközi mérlegben szereplő – a végleges vagyonmérlegben eredménytartalékba
átvezetett – „negatív adóalap” még nem minősül elhatárolt veszteségnek, így azzal
a jogutódoknál a 2009. adóévi adózás előtti eredmény nem csökkenthető. Ez azt
jelenti, hogy a jogelődnél 2009. január 1-jétől szeptember 30-áig keletkezett
veszteség elhatárolására csak év végén nyílik lehetőség, tehát a jogutódok a saját
adóalapjuknál – vagyonuk arányában – azt a következő, azaz a 2010. január 1-jétől
kezdődő adóévükben vehetik figyelembe a következők szerint:
-
ha a jogelőd 2009. december 31-i fordulónappal készített beszámolójában kimutatott
elhatárolható veszteség összege (– 400) alacsonyabb, mint a kiválás időpontjára
megállapított negatív adóalap (– 600), akkor az éves beszámolóban ténylegesen
kimutatott veszteségnek a kiválás időpontjára vonatkozó vagyonmérleg arányos részének
elhatárolására van mód;
-
ha a jogelőd 2009. december 31-i fordulónappal készített beszámolójában kimutatott
elhatárolható veszteség összege (– 900) magasabb, mint a kiválás időpontjára számított
negatív adóalap (– 600), akkor a kiválás időpontjára megállapított negatív adóalapnak
az arányos része vehető figyelembe a jogutódnál a vagyonmérlegben kimutatott részesedése
arányában;
-
ha a jogelőd 2009. december 31-i bevallásában pozitív adóalap kerül kimutatásra,
úgy – függetlenül a vagyonmérleg (szeptember 30-i) adataitól – a jogutódok nem
élhetnek a jogelődnél keletkezett „veszteség” elhatárolásával.
A fent leírtakat az alább példa szemlélteti:
|
Eset
|
December 31-i bevallásban kimutatott tényleges adóalap
|
Vagyonmérleg szerinti összeg
|
Vagyonarány a jogutódnál
|
Jogutódnál figyelembe vehető elhatárolt veszteség
|
|
1.
|
– 400
|
– 600
|
70%
|
– 400 * 0,70 = – 280
|
|
2.
|
– 900
|
– 600
|
70%
|
– 600 * 0,70 = – 420
|
|
3.
|
500
|
– 600
|
70%
|
0
|
Összegezve rögzíthető, hogy elhatárolásra bármely esetben csak a december 31-i
adóalap (bevallás) ismeretében van mód, a fennmaradó társaság mindössze az éves
bevallásában ténylegesen kimutatott veszteséget határolhatja el.
A fentiek – értelemszerűen – alkalmazandók a naptári évtől eltérő üzleti év szerint
működő adózók esetében is.
[PM Jövedelemadók főosztálya 6056/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
főosztály 5227255307/2010.]