[a gazdasági társaságokról szóló törvény 22. § (2) bekezdése, szja-törvény 24. § (1) bekezdése]
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 2007. szeptember 1-jétől hatályos 22. § (2) bekezdése szerint:
„A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.”
E szakasz alapján, ha a b) pont kerül alkalmazására, a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) szempontjából a vezető tisztségviselő díjazására és a juttatásaira a munkaviszonyból származó jövedelemre, illetve a munkáltató által adható juttatásokra megfogalmazott szabályokat kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontja szerint az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában munkaviszonynak minősül minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony is, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell. A hivatkozott b) pontban az 1992. évi XXII. törvény, a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő díjazása bérnek minősül, azaz az egyéb feltételek megvalósulása esetén érvényesíthető rá az adójóváírás. Továbbá a munkavállalóra vonatkozó szabályok szerint részesülhet minden olyan adómentes vagy a munkáltatónál adóköteles juttatásban, amelynek biztosítását a munkáltató számára az szja-törvény lehetővé teszi.
A Gt. fenti szabálya és a Munka Törvénykönyvének 13. § (1)-(2) és (5) bekezdésekben található rendelkezések összevetése alapján a hivatkozott szakasz b) pontjának választása esetén munkaszerződést kell kötni. A Munka Törvénykönyvének említett szakaszai szerint törvény, törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály, kollektív szerződés tekinthető munkaviszonyra vonatkozó szabálynak. A Munka Törvénykönyve is e körbe tartozik, és a Munka Törvénykönyvének 76. § (1) bekezdése előírja, hogy a munkaviszony – ha törvény másként nem rendelkezik – munkaszerződéssel jön létre. A Gt. 22. § (2) bekezdése nem értelmezhető eltérő törvényi rendelkezésként, tehát írásbeli munkaszerződés kötése ez esetben is kötelező.
(Pénzügyminisztérium, Jövedelemadók főosztálya 7778/9/2007.; Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559618359)


























