Abban az esetben, ha valamely termék értékesítője/szolgáltatás nyújtója (továbbiakban: eladó) az adott ügyletből származó, a termék vevőjével/szolgáltatás igénybevevőjével (továbbiakban: vevő) szemben fennálló követelését egy harmadik félre engedményezi, akkor a vevőnek az ügylettel összefüggő tartozása nem szűnik meg. Mindössze annyi történik, hogy fennálló tartozását már nem az eladó (mint engedményező), hanem a harmadik fél (mint engedményes) felé lesz köteles megfizetni. Ezt erősíti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 328-331. §-ának rendelkezése is, amely alapján az engedményezéssel csupán az ügylet jogosulti pozíciójában történik változás (az eladó helyébe a harmadik fél lép), az eredeti ügylet, beleértve a tartozás jogcímét is egyebekben változatlan marad.

Amennyiben e tartozás megfizetése az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 186. § (1) bekezdésében említett esedékességig maradéktalanul nem történik meg, akkor megfizetettség hiányában a vevőnek – a nála negatív előjelű különbözetként jelentkező, visszaigényelhető adója tekintetében – korrekciós kötelezettsége keletkezik az áfatörvény 186. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 14494/1/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559801678)